Koncz József: A végtelenbe pillantani (Miskolc, 2007)

Vesztett csatáinkat ünnepeljük?!

Vesztett csatáinkat ünnepeljük?! Sűrű erdő kerít, porfelhőben a távoli nyáj. Porfelhőben a nyáj. Porkoszorús katonák. Dögölj meg, dögölj meg, dögölj meg hát világ. Ringass emlékekkel teli föld. Takarj be! védj, villámmal teli ég! Emelj fel emlék! Lélek vagyok. Élni szeretnék! (Radnóti Miklós: Előhang egy „monodrámához") Élni szeretnék. Lélek vagyok. Arkangyalok égi haragja ég bennem, riaszt a világ. Hol kezdjem? Augsburgi kalandozások, gyászos vereség. Muhi, a tatárjárás pusztítása. Mohács, önállóságunk mai napig tartó elvesztése (három részre szakadt az ország). Kanizsai Dorottya eltemetteti a harcban elesettek színe-javát. 1848-as szabadságharc, idejét múlta szabadságmozgalmunk romantikus megindítása és sikertelen végzete. Aradi vértanúk, bebörtönzés, osztrák uralom. Első világháború. „Megállj, megállj kutya Szerbia ". Énekelték a harcba menő katonák. Mire lehullnak a levelek, hazajövünk. Négy évig tartó, lövészárokban ásott állóháború alakult ki. „ Csak egy éjszakára küldjétek el őket" - üzente haza - Gyóni Géza Przemyslből, embertelen körülmények között harcolva. A 48-as szabadságharcot Arany János „A nagyidai cigányok" elbeszélő költeményében idézi fel. Gyóni Géza kötetremenő költeményeiben találhatjuk meg az értelmetlen háborúban szenvedők lelkivilágát. A második világháború embertelensége Radnóti Miklós költészetében nyer érzékelést az öldöklésről. Nem található rá semmilyen emberi kifejezés, hogy micsoda lélekkel rendelkezett a közvetlen életét veszélyeztető körülmények között, mégis a legnemesebb művészi kifejezés szakadt ki lelkéből, hogy az emberiség mementója legyen. Elébevágok a történések sorrendjének. Elveszítettük a II. világháborút. „ Úgy elaljasult az ember ... " - Radnótit Abdánál több társával együtt tömegsírba lőtték. Folytathattam volna a katonaságnál velem történtekkel, amely saját nyomorúságomat nyafogta volna el, de továbbláttam. Talán ez a végtelenbe látás? Nem vagyok jós, se tudós, se politikus, csak egy általam elpusztított kis madár megsiratója. Az emberiség sorsának jóra fordulását óhajtója. A költők, amint látjuk, művészi formában mondanak véleményt, sajátos eszközeikkel. Már egy évet végeztem az Akadémián, mint említettem, filozófiából vizsgáztam is, így megengedhetem magamnak, hogy ne kerülgessem a jelenségek szükséges megítélését. Kritikáját s róla alkotott véleményemet se hallgassam el. A köznapi megismerés még tele van esetlegességekkel. Külsőségekből sokszor tévesen ítélkezhetünk. A tudományos megismerés igyekszik a lényeget feltárni, csökkentve az esetlegességeket. Az ember nem hordhat a zsebében axiómás törvényeket tartalmazó könyveket, ezért arra van ráutalva, hogy az eléje kerülő jelenségeket, azok helyes vagy helytelen voltát a már meglévő tapasztalatai alapján ítélje meg. 57