Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

Cseh-Morvaország közelségében csak speciális termékféleségekkel lehetett életben maradni. így Trencsén vármegyében a Zliecho melletti huta ablaküveg-készítésből tartotta fenn önmagát. A Pozsony környéki huták pedig a vidék bortermeléséhez szükséges edényféleségek gyártásával foglalkoztak és a városi üvegesmesterek számára készítettek üveget. Kis-Kosolna XVII. század végi alapítású hutája bortároló edényei, főleg kék színű üvegkancsói révén szerzett elismertséget magának. Pozsony másik hutájában, Stompfán pedig metszett, gravírozott díszű üvegművesség folyt. A kosolnai huta kristálypalackjai, pincetokba való üvegei a pozsonyi üvegesek körében voltak keresettek, akik az üvegeket megrendelőik igénvei szerint festéssel vagy metszéssel, gravírozással díszítették. A Felvidék üvegkészítő központjai közül az 1760-as években alapított Zólyom megyei véglesi és hrinyovai hutákra volt jellemző a tömegigények kielégítését célzó termék-előállítás. Zólyom vármegye kedvező földrajzi adottságait, a kereskedelmi utvonalak előnyeit kihasználva Eszterházy Miklós herceg a kezdetektől fogva könnven értékesíthető öblösüvegek gyártására rendezkedett be. Miklósfalva határában, Végles pusztán a szlovák származású mesterek kezdték el az üveggyártást, akik különböző űrmértékű palackokat (köztük 20 iccéseket is), kancsókat, pálinkásüvegeket és kisebb-nagyobb poharakat gyártottak. Rövid időn belül a herceg újabb hutát építtetett, szintén a Miklósfalva határához tartozó Hrinyova pusztán, ahol a termelés nagyon hamar túlszárnyalta a befektető elképzeléseit. A felvidéki huták történetének részleteit a források hiányossága miatt nem ismerjük. Az Északi-középhegységben létesített üvegcsűrök múltja viszont bőséges információkat tartalmaz. E vidéken a huták alapításában II. Rákóczi Ferenc járt élen. Ez nem véletlen, mert a XVII. század végén ő volt az ország leghatalmasabb földesura, s birtokai döntő többsége az ország északi és északkeleti részén helyezkedett el. A XVII. század utolsó éveiben a Rákócziak trencséni, beregi és szepességi uradalmaiban épültek új üvegcsűrök, így kezdődött el az üveggyártás Ob/a^pn, Vorotnic^an és Kurimán. A régi hutákat moderniPozsony környéki hutatermék (Kis-Kosolna?) Herman Ottó Múzeum, Miskolc zálták Makoviczpbarí és Munkácson. II. Rákóczi Ferenc 1707. január 8-án kérte meg Pozsony vidéki dandárparancsokát, galánthai Balogh Istvánt, hogy munkácsi üveghutájába habán üvegeseket telepítsen át: ,,a stomfai üveghutákban értvén, hogy finom üvegcsiszoló mesterek légyeneke, Kglmed egynéhányat az mennyit lehet feleségestül és portékástul szekérre rakván és melléjük kíséretet rendelvén küldje Krucsay Márton prefektusunkhoz, kiket Okglme itt jó földön az üveghutára rendelvén, irántok tétet províziót." így akarta a fejedelem a kurimai és a munkácsi üvegcsűrök technikai színvonalát emelni. II. Rákóczi Ferenc nagykorúsítása után, 1694-ben vette át családi birtokait, köztük a Zemplénben lévő regéci uradalmat is. Sógorával, Aspremont gróffal többször bejárta birtokait és több intézkedést tett uradalmai gazdasági fejlesztése ügyében. 1698-ban a regéci birtokait járván és vizsgálván, döntött az erdők fáinak hasznosításáról, üveghuta alapításáról. Az 1698. február 28-án Fonyban írott rendelete így szólt: „Mi Felső