Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye 18. századi társadalma / Rémiás Tibor

TORNA VÁRMEGYE 18. SZÁZADI TÁRSADALMA HELYZETKÉP A TORNA VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRBAN FOLYTATOTT KUTATÁSOK ÚJABB EREDMÉNYEIRŐL Rémiás Tibor Tudva, hogy a kicsiny Torna vármegyéről önálló történeti munka eleddig nem látott napvilágot, igen felzaklatott bennünket, amikor egy évvel ezelőtt (2001-ben) Torna (ma Túrna nad Bodvou) község polgármestere, Bartók László kezünkbe adott egy 200 oldalas letisztázott, egyénileg bekötött kéziratot. A szerző neve ismeretlen ugyan, de a kézirat előszavának keltezéséből („Kelt Torna községben, az Úrnak Egyezerkilenczáznegyvenegyedik esztendőjében, Boldogasszony havában") a helyiek és a munkát forgatók úgy vélik, hogy a kutatómunka eredményeit kronológiai sorba állító helytörténész (ahogy ő magát nevezi az előszó végén: „az író") valószínűsíthetően Karsai Zsigmond nyugalmazott pénzügyi számtanácsos lehetett.

1 Jelen tanulmány forrásai a fent megnevezett kézirat vonatkozó részein (II. Rákóczi Ferenc korától az 1848/49. évi szabadságharcig, 133-153. oldal) túl a kötetbe be nem került olyan további összeírások (conscriptiok), amelyek Torna vármegye 18. századi társadalmi összetételét hivatottak pontosítani, arról minél árnyaltabb képet adni.

2 Dolgozatunkban tartanánk a tornai helytörténész kézirata kronologikus krónikájának bejegyzési sorrendjét, de úgy, hogy a kívánatos részeknél az újabb kutatási eredményeket, a megyei levéltárban fellelt összeírásokat közreadnánk, taglalnánk, azokról észrevételeket és összehasonlító adatokat se mulasztanánk lejegyezni. „II. Rákóczy Ferenc fejedelem zászlóbontásával a nemzeti mozgalom s felkelés újabb tápot nyert s nagyobb mértékben fellángolt." - így kezdi a kézirat írója a 18. század eleji fejezet kronologikus áttekintését. Tudjuk, hogy 1703 őszén Bercsényi Miklós csapataival Torna mezővárosába érkezett, s itt egyesült Rákóczi csapataival. 1703. november 12-én, a tokaji táborban a fejedelem Gyulay Zsigmondot nevezte ki a Torna vármegyei szádvári uradalom (herceg Esterházy birtok) és a Borsod vármegyei fiskális birtokok inspektorává.

3 1704. június 18-án Szilason már „Sigismundus Gyulay Universorum Bonorum Fiscalium in Comitatu Borsodiensi existentium Inspector m. p." megnevezéssel és aláírásával bocsátja ki Szilágyi Éva özv. Visolyi Jánosné Sajóörösön lévő pornójával kapcsolatos iratát.

4 1704 szeptemberében már a fejedelem ad intézkedéseket Szendrő várának ellátá1 Csíkvári Antal (szerk.): Abauj-Torna vármegye. Budapest, 1939, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, 115. hasáb szerint A kézirat magyarázatokkal ellátott kiadását a közeljövőben tervezzük. 2 Valamennnyi levéltári forrás lelőhelye: Statny Oblastny Archív v Koslciach (a továbbiakban: SOBA) Turnianska zupa (Tz) 3 Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704. Miskolc, 1989, BorsodAbaúj-Zemplém megyei Levéltár, 20. p. * Uő 1989.102. p.