Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

TANULMÁNYOK - Torna vármegye természeti képe a 18-19. században / Koleszár Krisztián

TORNA VÁRMEGYE TERMÉSZETI KÉPE A18-19. SZÁZADBAN Koleszár Krisztián A földrajzi tájtagolás szerint a 18-19. századi Torna vármegye területén a Gömör-Szepesi- (vagy Szepes-Gömöri-) érchegység és a Gömör-Tornai-karszt osztozik, az előbbi csak a megye északi határára nyúlik át, utóbbi majd teljes területét elfoglalja.

1 A Gömör-Tornai-karszt, mint azt kötetünk egyik legkorábbi forrásában már Bél Mátyás is fölismerte,

2 a Kárpátok része. Ma földtani-földrajzi megfontolások alapján ezen belül is az Északnyugati-Kárpátok tagjának szokták tekinteni.

3 Alább a karszt kistájait sorra véve bemutatjuk, hogy milyen földrajzi ismereteket tudunk a 18-19. századi forrásokban fölfedezni Bél Mátyás megyeleírásától az 1864-es Pesty-féle helynévgyüjtésig (illetve Hunfalvy János 1863-as földrajzkönyvének megjelenéséig), megrajzolva ezzel az egykori Torna vármegye természeti képét. A Szilicei-fennsík A Szüicei-fennsík jelenti a Gömör-Tornai-karszt központi részét. Egyben a táj legnagyobb kiterjedésű karsztfennsíkja, melyet északról a Sajó-völgy és a Csermosnya-patak völgye határol. Északkeleti részén a Szoroskő-hágó választja le róla a FelsŐ-hegyet, délkeleti oldalához az Alsó-hegy csatlakozik, melynek határait a Torna- és a Ménes-patak völgye jelenti. Délen a Jósva-völgy és az Aggtelek-Jósvafő közötti szoros különíti el a Galyaságtól, nyugaton az Aggtelek-Hosszúszó-Pelsőc közötti medencesor, illetve a Sajó völgye szegélyezi.

4 A Szilicei-fennsík rejti magában az egész karszt - a magyarországi földrajz által legkorábban megismert és ismertté tett képződményét, a Baradla-barlangot. Mivel a barlang közismert természetes bejárata a gömöri Aggtelek határában nyílik, ezért annak írásos forrásait nem ismertetjük. 1 Itt kell megjegyezni, hogy van olyan tájfölosztás is, amely a Gömör-Tornai-karsztot a Gömör-Szepesiérchegység részeként értelmezi. Például: Hunfalvy János: A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása. Pest, 1863, Emich Gusztáv, 272-308. p.; Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza. Budapest, é. n., Franklin Társulat, 32,351-358. p. 2 Bél Mátyás: Descriptio Comitatus Thornensis. 1730 k., Esztergomi Főszékesegyházi könyvtár, Batthyány-gyűjtemény. 3 Hevesi Attila: A Kárpát-medence és a Kárpátok természetföldrajzi tájtagolásáról. In Földrajzi Kutatások 2001. A Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, 2001. október 25-27., 12-13. p.; Less György: Földtani felépítés. In Baross Gábor (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park Budapest, 1998, Mezőgazda Kiadó, 27. p. 4 Hunfalvy J. 1863. 286-297. p. A „Tornai hegység" ismertetésekor az „Agtelki felsík"-ot különválasztja a Szilicei-fennsíktól, ugyanezt teszi Móga János: Felszínalaktani megfigyelések a Gömör-Tornaikarszton. 1998, Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori (PhD) disszertációjában. Mivel ez szerintem egybetartozó, ezt itt nem teszem.