Rémiás Tibor szerk.: Torna vármegye és társadalma 18-19. századi források tükrében (Bódvaszilas-Miskolc, 2002)

MICHAEL BONBARDI: Torna vármegye (1718)

MICHAEL BONBARDI Torna vármegye (1718) Fordította Tóth Péter I. Torna vármegyét először is észak felől Gömör határolja, míg a többi, vele szomszédos megye: keletről Abaúj, nyugatról Nógrád, délről pedig Borsod. Jelenlegi főispánja méltóságos szirmabesenyői gróf Szirmay Tamás II. Ebben a vármegyében a hozzája tartozó mezővárossal együtt Torna vára olyan hely, amely bemutatásra kívánkozik. Hogy ez a vár a korábbi időkben valószínűleg erős volt, azt onnan gondoljuk, hogy a császári seregek és ellenfeleik között dúló polgárháború alatt, 1679-ben - mint már enúítettük is - Lesslie generálisnak ostrommal kellett kivernie innét Thököly híveit, akik hiába reménykedtek a török segítségében. Mostanra már csupán romjai maradtak fenn e várnak; az alatta lévő kastély a Keglevich-családé, akik a várhoz tartozó uradalmat is bírják. III. Nincs semmi más vár, amit Torna vára mellett említhetnénk, az egy régi Szádváron kívül. Szádvár egy magasba nyúló sziklán épült; a Bocskai-féle felkelés idején - mint Zeiler bizonyítja műve 334. oldalán - sok és hosszú ostromot állt ki. Jelenleg pedig a hozzá tartozó sok helységgel együtt méltóságos Esterházy grófé, Magyarország volt nádorának, Pál hercegnek a fiáé. IV. Thuróczi említésre érdemesnek tart még egy régi faliképet e vármegye egyik falujának a templomában, amely kép László királyt ábrázolja, amint a püspök leányát kiszabadítja egy bizonyos kun kezei közül. A kép előterében a szent király látható, a hátterében pedig a hajadon harcol a pogánnyal, akit - mivel fogoly leány elrablója háta mögött, a lovon ül - majd leránt a lováról. Ez a jelenet - úgy vélem - az Adalbert, Piügrim és más szentéletű főpapok által az ezen a vidéken terjesztett régi hit jelképe: legelsősorban a szent király vállalta ugyanis magára, hogy megvédi ezt az országrészt a pogány veszedelmektől.