Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
MONDÁK, LEGENDÁK, ÉLMÉNYTÖRTÉNETEK
vala ösapjok, a hatalmas Bebek, máskép Bubekeknek. Az első várat a véletlen szerencsének emlékére, a^ Somhegyen akarta építtetni, de hasztalan volt igyekezete, mert a mi nappal fölépült, azt éjjel valami láthatatlan kezek, a regényes dombra Krasznahorkára tették által." 21 Az építőanyag titokzatos módon való elszállításának motívuma más mondákban is előfordul. A Hont megyei Pribel templomának építéséhez kapcsolódik az a hagyomány, amely szerint a csehek Pribelen egy völgyben kezdtek templomot építeni, de egy fejetlen remete, akit gonosztevők vagy a tatárok öltek meg, amit nappal építettek, éjjel felhordta a hegyre, az ő hajdani lakhelyére, s ezért végül oda építették a templomot. 22 Bebek nevét a néphagyományban a krasznahorkai vár titokzatos és sorsszerű építésének a hiedelme őrizte meg elsősorban. A Bebek-mondának a fennmaradását minden bizonnyal elősegítette az, hogy Krasznahorka vára nemcsak történelmi jelentőségű építmény, hanem a gömöri nép múltjának szimbóluma is. Rabló várúr a Murány völgyben Édesapámtól hallottam még gyerekkoromban, hogy valamikor itt a szomszédos völgyben élt egy rabló, akinek a birtokában volt a vár, az amelyiknek már csak a romjai vannak a Murány völgyben. Ezt a várurat Bazsónak hívták, Bazsó Mátyásnak. A gazdagságát úgy szerezte, hogy rabolt. Raboltak neki az emberei. Megállították a vásározó szekereseket, elvették a pénzt meg az árut. Az egész megyében voltak emberei, még más megyében is, főleg Szepesben. Csordákat hajtottak el, az Alföldön eladták. Az embereit jól megfizette. Azok biztonságban érezték magukat a várban. Még pénzt is csináltak. De a király megtudta, hogy mi folyik a várban. Katonaságot küldött, hogy leverjék a rablókat. Már úgy volt, hogy nem bírnak velük, de árulás folytán a katonák bejutottak a várba. A kapitányt meg az összes rablót kivégezték, még írmagjuk se maradt. (bevárt, GaloNéti, 60 é. 1973) Szent László Szentkirályon László király gyakran járt Szentkirályon. Most Sajószentkirály a falu neve, szlovákul csak Král. Volt itt egy kastélya. Ha erre járt a kastélyban lakott. Azután egy Abafí nevü vezérének ajándékozta. Az hálából a kastély kupolájára festette Szent László király képét. Szent László emlékére Sajószentkirályon László-napi búcsút tartanak, mindig a névnap utáni vasárnapon. (Sajószentkirály, Sipos Béla, 62 é. 1973) Törökök Hanván A törökök itt portyáztak a környékünkön. Nagyon sok szép magyar lányt elraboltak és vitték a szultán háremébe. A basa Pelsőcön tartózkodott. Hanván volt egy jó vizű kút. A basának onnan vittek vizet. A török vitézek rákaptak a szép hanvai lányokra is. Azok úgy menekültek meg a törököktől, hogy főtt lencsével bekenték az arcukat. Úgy néztek ki, mint a himlősök. Megijedtek tőlük a törökök. Messze elkerülték őket. (Sajószentkirály, Sipos Béla, 62 é. 1973) Kurucok Páskaházán A kurucok a puskaport Páskaházán csinálták. A falu lakossága faszénégetéssel és mészégetéssel foglalkozott. A salétromhoz faszén kellett. Azzal keverték össze. Itt főzték a salétromot, a faszenet itt 21 Sthymmel Samu: Krasznahorka. Vasárnapi Újság, 1857. 1. sz. A mondát legutóbb Szombathy Viktor dolgozta fel. 22 Szoboki Ferenc: A pribeli kőasszony és a fejetlen remete. Napkelet, 1857. 336-337. Vö.: Hiedelemmonda a fejetlen papról és a fej nélküli kísértetről c. fejezettel.
