Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
MONDÁK, LEGENDÁK, ÉLMÉNYTÖRTÉNETEK
Emlékezésül Endrődi Sándor szép sorait idézem, amelyet népi kéziratos könyvből jegyeztem ki. Endrődi versének címe: Blaha Lujza emlékkönyvébe. {Összegyűjtött költeményei 1867-1897. III. Budapest, 1898. 312.) Legyen áldott, százszor áldott A te édes danolásod! Ahogy hangod csendül benne Annyi sebet gyógyított be. Soha senkit nem bántottál, Csak jót tettél, vigasztaltál. Szeretet a dicsőséged. Dicsőség lesz az emléked. Bebek és a hét vár mondája A gömöri Bebek-dinasztiát alapító, a történetileg ismert 13. században élt első ősének az emlékét a néphagyomány napjainkig megőrizte. Az a monda, amely a Bebek családhoz, az első Bebekhez kapcsolódik, nyilvánvalóan nem egykorú, hanem feltehetően később alakult ki. Több gömöri vár építését az egykori Bebek ős szerencsés meggazdagodásával magyarázzák a múlt századi közlemények, amelyek forrásul a néphagyományt jelölik meg. 19 Feltételezhető, hogy nagy múltú népmonda az, amelynek változatai mindmáig élnek a Krasznahorka környéki falvak népének az emlékezetében. A hagyomány Gömörben hét vár építését kapcsolja az első Bebek nevéhez. A hét vár - Ulman Lajosné Jarabkó Margit dernői (Csermosnya-völgy) asszony (52 é.) szerint - Krasznahorka, Torna, Szádvár, Murány, Pelsőc, Berzéte és Sólyomkő. A Szádellői-völgytől Rozsnyóig a Bebekeké volt az egész vidék - tartja a néphagyomány. Az első Bebek azonban szegény juhász volt. Véletlenül gazdagodott meg. Egy alkalommal Dernő mellett a Som hegyen legeltetett. Egy kövön megcsillant a nap. A kőnek olyan fénye volt, hogy szinte vakított. A juhász felvette, betette a tarisznyájába és felment vele Budára a királyhoz. A kö egy nagy gyémánt volt. A király megkérdezte a juhásztól, hogy mit kíván cserébe a szép fényes kőért. - Azt kérem, felséges királyom, adj nekem hat telket, ahová a juhaimnak aklot építhetek. A király bőkezű volt, hat helyett hetet adományozott Bebeknek. A hét juhakolból hét vár lett. Egy másik változat szerint a juhász legeltetés közben egy nagy üstöt talált tele aranypénzzel. A rézüst egy hegyoldalba volt elrejtve. A fedője kilátszott a föld alól. Ahogy a nap rásütött, megvillant, így vette észre a juhász. A pénzt elvitte a királynak, aki azt mondta neki, hogy építsen várat és védje a vidéket az ellenségtől. Olyan sok volt a pénz, hogy nem egyet, hanem hetet tudott építeni. Hét fia volt Bebeknek, így mindegyiknek lett egy vára. (Benkó János, 81 é., Mikolcsány, Murány-völgy). A népmondát a múlt században verses formában „átköltötte" a neves ponyvaíró, Tatár Péter (valódi nevén Medve Imre) és a Tatár Péter regekunyhója c. kötetben megjelentette. A verses feldolgozás szerint egy Bubek vagy Bebek Mátyás nevü juhásznak hét juhnyája, hét fia és hét lánya volt. A fiúk katonáskodtak, harcoltak a király oldalán a tatárok ellen. Az apa otthon a Somhegy oldalán kincseket talált. Amikor a király Torna és Szádellő vidékén bujdosott, Bebek egy sajtot készített neki. A sajt közepébe aranyakat rakott. A király az ajándékért cserébe a juhásznak hét akol építését engedélyezte. A hét akolból hét vár lett. A következőképpen foglalja össze a „népregei" feldolgozást Siegmeth Károly: „Tornán átutaztában a király talán a vár építését rendelte meg, vagy Bebek Mátyásnak adományozta a környéket és ez építette azután a várakat. Béla király regényes menekülését kizsákmányolta a népmonda és nemcsak Torna várának az építését hozza vele kapcsolatba, hanem a Szádellői-völgyet és egyéb közeli helyeket is szerepelteti benne. Úgy szól a monda, hogy élt hajdan ezen a vidéken egy Bubek vagy Bebek Mátyás nevü juhász, 7 fiúból és 7 leányból álló népes családjával. Bubek Móityás vala neve a juhásznak, Mivel hét fia volt és hét szép leánya S feje volt egy igen szóimos nagy családnak, S egész gazdasága vala hét juhnyája. 19 Hunfalvy János: A magyar birodalom földrajza különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. Budapest, 1896. 566.; Említi a Pallas Lexikon, II. Budapest, 1893. 780.; Magyarország Képekben, II. (Szerk.: Nagy Miklós) Pest, 1868. 159.
