Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
GÖMÖR HÍRES MUZSIKUSA: CZINKA PANNA
Czinka Panna mellszobra Sajó gömörön [JEGYZETEK. Fáy István: Régi magyar zene gyöngyei. Bécs, 1857-59.; Bartholomaides Ladislaus: Inclyti superioris Ungariae comitatus Gömöriensis Notitia Historico-geographico statistica. Leutschoviae, 1806-1808.; A Lányi kérdéshez: lia Bálint: Gömör megye, I. (Bp. 1976.) 285, 400-402, 458^159; IV. (Bp. 1969.) Sajógömör: 15-21.); A gömöri nemes Lányiakra: Mihályfalusi Forgón Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. Somorja, 1997.; A Borovszky-féle monográfiában a gömöri nemesi családok között a Forgón által említett Lányiak szerepelnek. A bányászat és a kohászat fejezet írója {Gömöri Miklós) tudni véli, hogy II. Rákóczi Ferenc Lányi Pál sajógömöri földbirtokost nevezte ki 1703-ban a megyei vaskohók inspektorává. IIa Bálint szerint ennek a Lányi Pálnak Dobsinán volt földbirtoka. A gömöri falvakról szóló rész összeállítója (Vende Aladár) Czinka Pannáról a korábbi írások alapján állított össze egy kereknek tűnő életrajzot, amelyben ő is Lányit sajógömöri földbirtokosnak tekintve teszi meg a cigány muzsikus patrónusának.; Liszt Ferenc: A cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon. Pest, 1841. Czinkáról: 277-278.; Markó Miklós: Cigányzenészek albuma. Budapest, 1896; Evva Lajos: A czigányok viszonya a magyar zenéhez. Magyarország és a Nagyvilág, XII. 1875. 5. Sz. 52-53.; Káldy Gyula: A régi magyar zene kincseiből (1672—1838-ig). Budapest, 1890.; Sárost Bálint: Cigányzene ... Budapest, 1971.; Sárost Bálint: Mindennapi magyar zene Pesten és Budán. In: Az egyesített főváros - Pest, Buda, Óbuda (szerk.: Gyáni Gábor). Budapest, 1998. 352-370.; Major Ervin: Fejezetek a magyar zene történetéből. Budapest, 1967.; Ökröss Bálint: Czinka Panna. Színmű dalokkal négy felvonásban. Budapest, 1887.; Varga Zsigmond: Czinka Panna. Hajdúböszörmény, 1907.; Dévényi Róbert: Egy történelmi daljáték bukása 1948-ban. In: Forrás, XIV. 1982. 5561.; Barta András: Cinka Panna balladája. In: Magyar Nemzet, 1974. XI. 5.; Somogyi Vilmos: Cinka Panna. In: Magyar Nemzet, 1974. XII. 6.; Kovács István: Czinka Panna az a híred ... In: Új szó, 1970. V. 30.; Kodály zenéjének Czinka Panna balladához a rádióban 1. Népszabadság, 1981. VIII. 7. és Rádió és televízióújság, 1982. IV. 5-1L; Megemlékező írás: Bényei József: Czinka Panna, a valóság és a legenda. In: Hajdú-Bihari Napló, XLIX. 1992. XI. 9.; Utcaelnevezéshez: Búza Péter: Cinka Panna utca. In: Elet és Tudomány, 1992. VI. 26.; Faggyas István: A cigányzene Gömörben. Debrecen, 1993.; Gömöri Kovács István versét lásd Az idő szárnyain c. kötetében. Rimaszombat, 1994.; Több szerző említi, hogy a háromszáz özyegy nótája Czinka Panna szerzeménye. Folklorisztikai szempontból a kapcsolódó monda a figyelemre méltó. Különböző változatokban ismeretes. Az esetről Révai Károly nevű szerző verset írt. Jókai a Domokosok c. regényébe szövi be, a nóta születéséről a Szép Mikhál c. regényének a jegyzetében szól. Lásd még: Ujváry Zoltán: A temetés paródiája. Debrecen, 1979. 203.; Tagányi Károly: Hazai élő jogszokások gyűjtéséről. Budapest, 1919. 50-51.; Réthei Prikkel Marián Czinka Pannának tulajdonítja a halottas táncnótát: A magyarság táncai. Budapest, 1924. 94.; A mondához lásd még: Sz.adecz.ky Lajos: A história nem mese s a mese nem história. In: Erdélyi Múzeum, XXII. 1905. 168-173.]
