Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

GÖMÖR HÍRES MUZSIKUSA: CZINKA PANNA

1904-ben. Az egész megmosolyogni való kitaláció. A leányt babaként aranyos pólyában, arannyal, ezüsttel egy vén fűzfa odvában találja a majd neki nevet adó Czinkáné cigányasszony. A Pannának keresztelt gyermek virtuóz tehetsége a hegedülésben korán kitűnt, s már tízéves korában „tündéri játékát sokan megcsodálták. " Az arra járó kurucok vezére - Rákóczi Ferenc - is csodálattal hallgatta muzsikálását. Panna beleszeretett, s mivel hiába várta vissza, utánament. Vándorútja során egy báró kastélyában muzsikált, ahol megtudja, hogy Czinka Panna egykori titkos szerelméből született, s akiről eddig semmit nem tudott. Czinka Pannát nem ámította el a gazdagság, otthagyta atyját, ment tovább a kuruc vezér után. Sáros várában „Rákóczi ősi birtokában" megtalálta, boldogan hegedült neki: S mikor rázendíté kedves hegedűjét, Csatára tüzelve kurucok vezérét, Győzött Czinka Panna s mikor tábort jára, Csatalángot gyújtott zengő muzsikája Csudálták is Pannát a kuruc vitézek, Hegedűjén voltak mind meghalni készek, S „amati " hegedű hívó hangja mellett A vitéz kurucok sokszor csatát nyertek De amikor „nyugodni szállott a szabadság napja: zárdába vonult meg a hős Czinka Panna ... Hegedűjét gyászba öltöztette, zárda templomának oltárára tette. " Rákóczi bukásának hírére „égőfájdalmában szíve kettéhasadt. " Díszmagyar ruhában, kedves hegedűjével, Rákóczi képével, gyémántos gyűrűjével temették el. Sírjából éjjelenként mintha Panna hegedűjén Rákóczi nótája hallatszana ... Népszerűségét mutatja, hogy Czinka Pannáról négyfelvonásos színművet adtak elő a Kolozsvári Nemzeti Színházban 1886. december 28-án. A dalokkal tarkított színmüvet Ökröss Bálint írta, nyomtatva Budapesten jelent meg Aignes Lajos kiadásában 1887-ben. A szerző bevezetőjében röviden felvázolja Czinka Panna életútját. Elragadtatását iránta már az első sor mutatja: „Soha nem volt a cigányfajnak hazánkban fenköltebb dalja Czinka Pannánál." Áradozóan írja, hogy Czinka Pannát „rajongva csodálta kora, a Sajó regényes völgyéből húsz, harminc mérföld távolóba hordta ünnepélyeihez a főnemesség, s elragadó játéka dicsőítő versekre hangolta az akkor még szótalan múzsát. " Jól sejtette, hogy ,, az ő neve sok időn át tartja meg fényét, varázsát. " Ezt mutatja századunkban Balázs Béla és Kodály Zoltán müve. Ökröss elragadtatásában odáig megy, hogy kijelenti: „O a magyar modern zene alapítója, legalább az első alapítók egyike. " A Rákóczi-nóta szerzőjének egyértelműen Czinka Pannát tartja. Ökröss Czinka Pannáról írt színművének az alcíme: „Színmű dalokkal négy felvonásban." Az első, a második és a negyedik felvonásban egy-egy, a harmadik felvonásban elhangzó négy nóta dallamának szerzőjeként Czinka Pannát tünteti fel. Ezek: Rákóczi-nóta, Ültettem violát, Vékony deszkakerítés, Hűtelen szerető, Cserebogár, sárga cserebogár, Elmúlt az ősz, A vígjáték rendesen. A színmű cselekménye meglehetősen bárgyú. A történet helye Sajógömör és környéke, ideje 1748. A falu kocsmájába előkelőségek érkeznek, bíró, jegyző, alispán, földesúr: Czinka Pannát várják. Színre lép egy grófi családból származó férfi és egy öreg kuruc. Czinka Panna népszínmüfiguraként dalolva jelenik meg: vállán piros mente arany kapoccsal, kettős fonadékban leeresztett hajjal, szalagokkal, fején kucsma vörös bársonyból, fehér prémmel,