Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK

az állatokat a dögvésztől megóvják. Az aprójószággal függ össze az is, hogy ha a gazdaasszony hamvazószerdán zsírosat eszik, sem csirkéi, sem jól tojó tyúkjai nem lesznek. JJúsvéti fürösztés A gömöri húsvéti szokáskörhöz az 1970-es évek elején gyűjtött adatokat ismertetem. Az országosan elterjedt öntözködéstfürösztésnek nevezik a következő falvakban: Páskaháza, Barka, Felsőfalu, Visnyó, Mikolcsány, Pelsőc, Sánkfala, Krasznahorkaváralja. Több faluban az öntözködés fogalma is ismeretes. A helyszíni megfigyelések alapján az tűnik ki, hogy a húsvét elsősorban az ifjúság részére jelentett társadalmi, ünnepi eseményt. Természetesen az ünnepi előkészületek a vendégeskedésre, a leányok megöntözésére való tekintettel főleg a gazdaasszonyokra jelentős feladatként hárult. Hasonlóan más ünnepekhez, a megelőző napon kalácsféléket sütöttek, a sós sódart áztatták, megfőzték, hasonlóan a tojást is, beszerezték az italt, bort, sört, pálinkát, hogy a vendégek fogadására minden készen álljon. Húsvét nagy eseményéről, a fúrösztésről Horváth Lajos (69 é.) két Turóc-völgyi faluval - Lévárttal és Dereskkel kapcsolatban - 1973-ban a következőképpen beszélt: „Az öntözködést nálunk a két faluban úgy az 1930-as évekig firesztésnek nevezték. A fireszkedés a két faluban eltért egymástól. Lévárton a legények egy csapatba verődve jártak sorba a lányokhoz fireszkedni. Kihúzogták, vonszolták a kúthoz és úgy öntözték le kútvízzel. Kettő fogta a lányt a két kezénél fogva, a többi meg öntözte vederből vagy valami edényből. Reggel úgy 7-8 órakor kezdődött a firesztés és 10 órára befejeződött a lányok nagy sivalkodásával. A legények haza tértek és a templomba mentek. A kisfiúk a karon ülőktől fogva a 12-14 évesekig pirosított vízzel jártak a rokonságbeli kislányokhoz fireszteni. Hímestojást kaptak. A fiatal komák, sógorok a firesztés után pálinkát és früstököt kaptak, azután haza mentek, mert a templomba készülődtek. A legények este sötétedés után jártak sorba a lányokhoz. Mindegyikhez, akinél voltak fireszteni. A lányoknál mindenütt terített asztal várta a legényeket kaláccsal és mézes pálinkával. Az első házaknál rendszerint elfogyott a kalács is meg a pálinka is. Mire aztán végig ért a legénycsapat a falun, a legények is elfogytak. Ki berúgott, haza ment, vagy vitték, ki meg elmaradt valamelyik lánynál. Deresken az öntözködés után hívták be a legényeket a pálinkára és a kalácsra. Ott 3-4 csapatba verődve jártak a firesztők, az alvégiek, a felvégiek, a szögiek vagy a kövesaljiak. Este Deresken nem jártak a lányos házakhoz. Ez a szokás azért tért el egymástól, mert Lévárton húsvét hétfőn volt az istentisztelet. A szülők szegyeitek volna, ha valamelyiknek a fia berúgva ment volna a misére, vagy nem ment, mert berúgott. A fireszkedés az első világháború évei alatt szünetelt, de már 1920-ban újra úgy folytatódott, mint azelőtt. A második világháború éveiben szintén elmaradt a húsvéti firesztés, azután az 1950-es években felújult. De már mind a két faluban reggel kezdik a firesztést és nyomban utána van az áldomás. A csapat, illetve a csapatok megszűntek. A misére se járnak már (1973!). A firesztés helyett öntözködés van. A kalács elmaradt, helyette torta és sütemény van, a sódar helyett vásárolt sonka szeletek vannak. A gyerekeknek a hímes tojás helyett pénzt adnak. Húsvét második napján dülöngélő berúgott embereket lehet látni faluszerte." Mikolcsányban a legények már hajnalban elkezdték a fúrösztést. Húsvét első napján este a legények egyik társuknál gyülekeztek. Egy butykosban pálinkát vittek magukkal. Felmentek a padlásra. Ott iszogattak, danolgattak és alig pirkadt, amikor a falu elején az első lányos háznál a fürösztés megkezdődött. Szabó Lajos (78 é., 1973) szerint a lányt gyakran az ágyból húzták ki, de az is előfordult, hogy elbújt. A legények megkeresték. Előfordult, hogy hordóba, szénába, a csűrbe rejtőzködött. Nem azért, hogy a legények ne öntözzék meg, csak tréfából, hadd keressék. Azután az udvaron rocskával megöntötték. Este a legények és a leányok táncos mulatságot rendeztek. A lányok a fürösztésért pálinkát, bort, kalácsot vittek magukkal. A tánc és a mulatság egy parasztházban volt. A legények fizették a muzsikusokat és a házat. Hasonlóképpen Gömörnánáson is a legények már sötétben elindultak füröszteni. A leányokat az udvaron leöntötték, de nem mentek be a házba, nem is hívták őket, mert este volt a megvendégelés. A legények kibérelték egy özvegy vagy magányosan élő asszony házát. A lányok oda vitték a kalácsot, a bort és a pálinkát. Ettek, ittak, táncoltak. Visnyón is hajnalban indult 8-10 legény együtt füröszteni. Beszóltak a házba: -Hol van Ilonka?!