Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)
JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK
Karácsonykor az éjféli miséről a lányok a templomból dióhéjban szentelt vizet vittek haza. Kovászt készítettek, arra öntötték. A kovászt egy férfinadrágba tették, a páma alá helyezték a következő mondással: Szent Péter, Szent Pál, az költsön fel, aki az uram lesz (Putnok). Az az ember megláthatja, ki a boszorkány, aki a karácsonyi éjféli misén, felajánláskor lehúzza a csizmáját, miközben a kapcáját átcseréli, a boszorkány megjelenik előtte, de csak ő látja (Várhosszúrét, Visnyó, Felsőfalu, Beje). Az az ember, aki talált egy elszakadt estráng kötelet, karácsonykor az éjféli misén azon keresztül nézte a jelenlévőket, meglátta a boszorkányokat. A boszorkányoknak szarvuk volt (Páskaháza). Aki meg akarta látni a boszorkányokat, karácsony éjszaka éjfélkor kiment a keresztútra. Szentelt krétával bal kézzel kört vont maga köré. Annak a közepére állt. A boszorkányok nem tudtak a körbe menni. Ő meglátta, hogy kik a boszorkányok, de az első kakasszóig ott kellett maradnia. Egy ember nem mozdult ki a körből, jött egy szekér és elgázolta (Sajógömör, Páskaháza, Beje). Karácsony bőt éjszakáján éjfélkor meg lehet látni a boszorkányokat. Szentelt krétával vont kör közepére kell állni. A krétát csipkefabot végéhez kötötték, és úgy húzták meg a kört, hogy minél nagyobb legyen. A boszorkányoktól bármit lehetett kérni, megadták. Egy ember olyan pénztárcát kért, amelyikből soha nem fogy ki a pénz (Páskaháza). Két karácsony, két ünnep között (karácsonytól vízkeresztig) nem volt szabad fonni. A régi öregek úgy mondták, hogy vízkeresztig tilos, mert nem lehet tudni, hogy mikor született Jézus. Meg is tartottuk, még vízkereszt napján se fontunk (Páskaháza). Betlehemes játékok Két betlehemes játékváltozatot közlök. Az elsőt Krasznahorkaváralján, a másikat Lévárton vettem magnetofonszalagra. A krasznahorkaváraljai betlehemest Melher László mutatta be. Az 1920-as években Pelsőcön szolgált. O volt a játék szervezője és irányítója. A társait ő tanította meg az egyes szerepekre, s így minden játékos szerepét ismerve a teljes anyag megmaradt emlékezetében. Pelsőcön öt évig szolgált, majd pedig Krasznahorkaváralján, ahonnan 1940-ben Rozsnyóra költözött. A betlehemest voltaképpen pelsöci variánsként is bemutathatnánk. A játék hosszabb időn át való gyakorlása Krasznahorkaváraljához kapcsolódik. A faluban két betlehemes csoport volt: a suhanc és a legény betlehemezők csoportja. A betlehemezők 4-5 napig jártak. Először karácsony böjtin (karácsony villájának, estéjének napja) déltől éjfélig, majd a két ünnep között. A legények csoportja megvárta az éjféli misét. A Kecskés és az Öreg nem mehetett be a templomba; ők kint várakoztak. A betlehemet az oltár szélére tették. Megvárták a mise végét, s azután hazamentek. A két ünnep (karácsony és újév) között más faluba is elmentek a betlehemest bemutatni, sőt Rozsnyón is megfordultak, ahol mindig nagy érdeklődéssel fogadták őket. Rendszerint pénzadományt kaptak. Az Öreg a játék végén levette a sapkáját, körbejárt és azt mondta: Amit a kis Jézuska bocskorára szántak, legyenek szívesek ideadni. Az adományt egymás között felosztották. A betlehemezés szokása a két világháború közötti időben még élőnek bizonyult. Azóta eltűnt a hagyományból. Lévárton az utolsó betlehemjárás 1919-ben volt Horváth Lajos (69 éves) elmondása szerint, aki a betlehemes játék szövegét 1973-ban magnetofonszalagra mondta, ill. énekelte. Több mint fél évszázad után az emlékezetből bizonyos részletek kiestek. A játék szereplői 15 év körüli suhancok voltak. A karácsonyt megelőző hetekben készültek a betlehemjárásra. Az Angyal öltözete: fején papírsüveg, azon aranypapírból csillag; rajta bokáig érő fehér ruha, amit egy fehér ingből és fehér szoknyából állítottak össze; a szárnyat a vállhoz erősítették. A pásztorok fehér ingben, fehér gatyában voltak. Csörgős bot volt a kezükben. Az Öreg pásztor kifordított subát vett magára, kifordított báránybőr kucsmát tett a fejére. Tarisznyát és cserépbukszát vitt magával. A betlehemet fúró-faragó ember készítette. Rendkívül figyelemre méltó a bolti betlehem megjelenése. Horváth Lajos pléhből készült betlehemet rendelt 1919ben egy prágai cégtől:
