Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

JELES NAPOK, DRAMATIKUS JÁTÉKOK

Jeles napok, dramatikus játékok Luca estéje, éjszakája A

Luca-naphoz, pontosabban a Luca-nap estéjéhez, a Luca-napot megelőző estéhez és éjszakához kapcsolódó hiedelmek és szokások valamilyen változata Gömör egész területén ismeretes. A vonatkozó hagyomány nagyon változatos. A szokások gyakorlói, aktív és passzív résztvevői gyermekek és felnőttek egyaránt. A rítusoknak is széles körű gyakorlói és passzív ismerői vannak. Gyűjtőterületünkön kivétel nélkül minden adatközlő ismert valamilyen Lucával kapcsolatos szokást vagy hiedelmet. Szekér a csűr tetején A ma már csak emlékezetben fennmaradt nagy látványosságnak számító tréfák közé tartozott a szekér felvitele a csűr tetejére. Ez még arra az időre nyúlik vissza, amikor a csűrök zsúptetősek voltak. Hétben még az első világháború előtt történt. Luca éjszakáján a legények Lőkös Antal csűrjenek a tetejére felvitték a szekeret. Darabokra szétszedték, úgy feladogatták egymásnak és a csűr gerincén összerakták. Másnap az egész falu elment megnézni a szekeret a csűr tetején. Sokáig beszéltek az esetről, találgatták, kik lehettek azok a legények, akik ezt a tréfát csinálták. Az eset napjainkig fennmaradt a szájhagyományban. Sokkal gyakoribb volt a gazda megtréfalasára kisebb gazdasági eszközök, pl. eke, eketaliga felvitele a csűr tetejére. Szinte általánosnak tekinthető az utcai bejárati kapu leemelése és elvitele. Sokszor a szomszédéval vagy távolabbi gazdáéval cserélték ki. A gazda másnap bosszankodva keresgélte, mire megtalálta. Kukorica az ablakon A tréfák közé tartozott az ablakdobálás is. Asszonyok, lányok házról házra jártak lucázni. így mondták egymásnak: „gyerünk lucázni", illetőleg, amikor élményeiket másnak mondták: „voltunk lucázni". Az ablakra többnyire kukoricaszemet dobtak. A házbelieket így ijesztgették. A gazda kiment, azt gondolva, hogy valaki érkezett, vagy ha sejtette, hogy lucázók járnak - elkergesse őket, de azok akkorra már elszaladtak és így bosszúsan ment vissza. A tréfa durvább formája az volt, amikor a lucázók a ház ajtajához létrát állítottak vagy zsinórt húztak keresztbe az ajtó előtt. Amikor a gazda kinyitotta az ajtót, a létrára esett vagy átbukott a zsinóron. Kolompoló, zajcsapó suhancok Barkán a 15-16 éves suhancok Luca estéjén kolompolva, nagy zajt csapva mentek végig a falun. Tehénkolompot tettek a nyakukba. Nyájat, csordát utánoztak. Egy fiú ostort vett a kezébe és azzal hajtotta őket (Tanyai István, 75 é. 1973). Felsőfaluban éjfélkor ostorral pattogtak végig a falun azzal a céllal, hogy a boszorkányok elmeneküljenek (Bráz Kálmán, 89 é. 1973). Fehér leples, halálmaszkos, gólyalábas alakok Szilicén, Pelsőcön, Bején az utcán fehér leples alakok ijesztgették a járókelőket. A fej magasságában nyélre erősítve tökmaszkot tartottak, benne gyertyát égettek. A halál alakját jelenítették meg. Bején a fehér lepedőbe burkolódzott legény gó-* lyalábon ment végig a falun. A suhancok nagy lármával kísérték az óriás figurát. Szilicén mumanak, Hétben móriónak nevezték az ijesztgető alakokat. Ezek a fonóházakban is megjelentek. Nem csak lepedőbe burkolózó, tökmaszkos figurák voltak, hanem más módon is maszkírozták magukat, pl. bekormozták vagy belisztezték az arcukat, répából, krumpliból készítette foggal