Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

MONDÁK, LEGENDÁK, ÉLMÉNYTÖRTÉNETEK

- Hü, felséges királyom, ezt rögtön innen ki kell dobni, hát nem a kezemfejire ütött! - Hohó, barátom, igaza van, ne nyúkájj más elébe, tanuld te is úgy, mintén, má én se fogok többet nyúkálni, de te se, tudom. Nem tehetett semmit. így osztán a juhász nagyon megörült, mert pénzt is sokat adott neki, nem kellett neki juhásznak se lenni. Gyönyörű szép házat vett. De még a vendéglőbe is elment Mátyás király, és a vendéglőst összepirongatta, összeszitta, hogy hát mér vette róla le a szűrt azé a csepp ételér. Ennyi vót, mese vót. (Sajószentkirály, Sajó-völgy) [JEGYZETEK. A Mátyás királyról szóló anekdoták, mondák párhuzamainak, részint a magyar nyelvterületen, részint a szomszédos népek hagyományában ismeretes változatainak az irodalom szerinti felsorolása a gömöri példák kapcsán nem lehet célunk. A vonatkozó anyaghoz a különböző katalógusokat, gyűjteményeket, különösképpen Kovács Ágnes jegyzékét a Magyar Néprajzi Lexikonban (Mátyás-mese címszó) ajánljuk, valamint a további kutatásokhoz a témakörrel foglalkozó tanulmányokból és Mátyás-meséket, -mondákat közlő gyűjteményekből adunk válogatást. Először az elbeszélőkre, forrásokra való adatokat közlöm. Mátyás rózsát nyitó ostornyele: Valent István, 80 é. Sajószentkirály, Sajó-völgy. Mátyás király szőlőt kapáltat az urakkal: 1. Béres Balázs, 68 é. Sajórecske, Sajó-völgy; 2. Valent István, 80 é. Sajószentkirály, Sajó-völgy; 3. Csák András, 65 é. Rozsnyó, Sajó-völgy. Mátyás király és a juhász: 1. Valent István, 80 é. Sajószentkirály, Sajó-völgy; 2. Demjén Andor, 68 é. Visnyó, Turóc-völgy; 3. Domby Lajos, 78 é. Alsószuha, Szuha-völgy. Mátyás király és a kamarás: 1. Bráz Kálmán, 89 é. Felsőfalu, Turóc-völgy; 2. Domby Lajos 78 é. Alsószuha, Szuha-völgy; 3. Valent István, 80 é. Sajószentkirály, Sajó-völgy; 4. Csák András, 65 é. Sajórecske, Sajó-völgy; 2. Gál Gyuláné Varga Rozália, 82 é. Sajórecske, Sajó-völgy; 3. Valent István, 80 é. Sajószentkirály, Sajó-völgy; 4. Csák András, 65 é. Rozsnyó, Sajó-völgy. Mátyás király és a kutyavásár: Sebő Béla, 79 é. Páskaháza, Csetnekvölgy. Mátyás király és az. eszes lány: Domby Lajos, 78 é. Alsószuha, Szuha-völgy. Mátyás király és a hosszú élet titka: Lenkey Dezső, 77 é. Imola, Száraz-völgy, Tisovszky Zs. gy. Mátyás király Cinkotán: Domby Lajos, 78 é. Alsószuha, Szuha-völgy. Három kérdés: Pongor Józsefne Vas Rozália, 74 é. Jéne, Rima-völgy. Ajándékba száz botütés: Benkó János, 81 é. Mikolcsány, Murány-völgy. Szántóverseny az urakkal: Vasárnapi Újság, XIII. 1866. 349.; Magyarország képekben, szerk.: Nagy Miklós, II. Pest, 1867. 152. Mátyás király Jenében: 1-2. Jéney Barnabás, az első szóbeli, a második levélbeli közlés alapján, Gömöri Archívum; 3. Nagy Iván: Történeti népregék. Divatcsarnok, 1854. 4. sz. 114-115.; 4. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárának Gömör köletében, Széchényi Könyvtár. Mátyás király és Kinizsi Pál molnárlegény: Béres Balázs, 68 é. Sajórecske, Sajó-völgy. Mátyás király orra: 1. Gál Gyuláné, 80 é. Sajórecske, Sajó-völgy; 2. Domby Lajos, 78 é. Alsószuha, Szuha-völgy. Mátyás király és a drótosok: Domby Lajos, 78 é. Alsószuha, Szuha-völgy. Mátyás és Solymár: Domby Lajos, 78 é. Alsószuha, Szuha-völgy. Mátyás-kő Pelsőcön: Máté Gyula, 64 é. Páskaháza, Csetnek-völgy. Mátyás király Vígtelkén: Varga Ferenc, 72 é. Tornaija, Sajóvölgy. Mátyás király Sajónémetiben: Puskás Farkas Károly, Sajónémeti, Sajó-völgy. Mátyás diák Bente úrnál: Jókai szerzeményét Domby Lajos (78 é.) iskolás korában tanulta. A változatot részint szóbeli elmondása, részint írásbeli lejegyzése nyomán közlöm le. Gömöri Archívum. Valent István meséje: A kamarás és a juhász történet kombinációja, magnetofonfelvételről. Válogatás a Mátyás-mondákat, -trufákat, -meséket is közlő gyűjteményekből, valamint a témakörrel foglalkozó irodalomból: Andrád Sámuel: Elmés és mulatságos rövid anekdoták. Béts, 1789. I. (A 12-es anekdota a Mátyás király Cinkotán pap-molnár változata.); Balassa Iván: Karsai mondák. Budapest, 1963. (Kapáitatás, a gyilkos kocsmáros); Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. In: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, 1978/79. Szeged, 1980. (A rózsát nyitó ostornyél, a cinkotai kántor); Bellosich Bálint: Mátyás király emléke a szlovén népmondákban. Ethn., II. 1891. 320-321.; Benedek Etek: Mátyás és a nép. In: Mátyás király emlékkönyv (szerk.: Márki Sándor). Budapest, 1902. 33—41.; Benedek Katalin: Magyar népmesekatalógus, 4. (szerkesztő: Kovács Agnes). Budapest, 1984.; Berz.e Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok, II. Pécs. 1940. (Három kérdés); Béres András: Rozsályi népmesék. Budapest, 1967. (Mátyás király és a juhász); Binder Jenő: Néhány Mátyás királyról szóló trufánk és rokonaik. In: Brassó áll. Főreáliskola ért. Az 1892-93. évre, 3-40.; Binder Jenő: Az okos leány. Egyetemes Philológiai Közlöny, XXVI. 1902. 515-521.; Binder Jenő: A czinkotai kántor és rokonsága. In: Mátyás király emlékkönyv (szerk.: Márki Sándor). Budapest, 1902. 226-235.; Bodnár Bálint: Legendamesék. In: Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban. Nyíregyháza, 1975. (Mátyás király és Gergő juhász); Bognár T.: Mátyás királyról szóló adomák olasz változatai. Egyetemes Philológiai Közlöny, XVI. 1892. 739-744.; Csefkó Gyula: Négy kis monda Mátyás királyról. Ethn., XXXVIII. 1927. 266-267. (Mátyás király hordja a köleszsákokat, Mátyás király napszámban dolgozik, Mátyás király meg a szállásadó cigányok, Mátyás király megbünteti a gaz.dag embert); Dávid András: A Mátyás király alakját idéző délszláv epikus énekhagyományról. In: Hung. Int. Tud. Közi., 1969.; Dobos Ilona: Gyémántkígyó. Budapest, 1981. (Mátyás királlyá választása); Ernyey József: Mátyás király a cseh néphagyományban. Ethn., XXXII. 1921. 92-100.; Ferenczi Imre: Adatok a Mátyás-mondakörhöz. Néprajz és Nyelvtudomány, XII. 1968. 11-26.; Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar faluk clbeszéléskultúrája. Szombathely, 1988. (Az. ingyen dolgoztató bíró, kapáitatás, molnárlegény); Gönczi Ferenc: Göcseji monda Mátyás királyról és Toldiról. Ethn., XIV. 1903. 438-440.; Grafenauer, Ivan: Slovenske pripovedke v Kralju Matjazu. Ljubjana, 1951.; György Lajos: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. Budapest, 1934. (Cinkotai kántor); Heller Bernát: A Mátyásmondabeli vasasztal. Ethn., XX. 1909. 269-271.; Heller Bernát: Mátyás király megfejt bakkecskéi. Ethn., XLV. 1934. 290-293.; Kardos Tibor: A régi magyar színjátszás néhány kérdéséhez. MTA Nyelv- és Irodalomtud. Közi. VII. 1955. 17-64. (Mátyástrufák, játékok); Kálmány Lajos: Hagyományok. I. Vác, 1914. II. Szeged, é. n. (Mátyás király a cinkotai kántornál, Mátyás király a cinkotai kántorral a kocsmában, Mátyás király begréje, Mátyás király és a jószívű szegény ember, Mátyás király és a mutatványos, Mátyás király és a részeges bíró, Mátyás király és a részeges huszár, Mátyás király vette le a rabigát, Mi van legtöbb a világon, Szamár a csillagász, és a csillagász, szamár, Mióta csizmadia a csizmadiáméster? Mióta kell az. üres kocsinak a terhes elől kitérni? Mátyás király és a fiatal bíró, Mátyás király és a cigány béres, Hogy vigasztalta mög Mátyás királ az. öregöket és