Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)

SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

akibe nem bízhatunk. Ha ilyen személlyel van dol­gunk, legyünk óvatosak, körültekintőek, egyébként az illető rászedhet bennünket, úgy magyarázza, teszi a dolgot, mintha nekünk megfelelne, miközben a saját malmára hajtja a vizet (vö. Farkát csóválja, mint a róka). Előre iszik a róka bőrére Az az ember, aki túlzottan elbizakodva biztosra veszi, hogy valamely dolga, ügye, vállalkozása sike­res lesz és annak a végét, eredményét meg sem várva lakomát csap, költekezik, könnyelműen tervez rá, azaz előre iszik a róka bőrére (vö. Előre iszik a med­ve bőrére). Farkát csóválja, mint a róka Az ilyen ember ravasz, csavaros észjárású, jó színben tünteti fel magát, úgy viselkedik, hogy ne lehessen észrevenni valódi énjét, rejtett szándékát, hízeleg, hogy megnyerje embertársa bizalmát (vö. Ravasz, mint a róka.) Vén róka Olyan ember, akinek nagy a tapasztalata, sok mindent megélt, ismeri a dörgést, nem lehet becsapni, tévútra vezetni, sőt ő olyan, mint egy ravasz róka (vö. Nehéz a vén rókát meglőni). Nem lehet egy rókáról két bőrt lehúzni Az az ember mondja panaszkodva, aki úgy érzi, hogy erején felül dolgoztatják, lényegesen több fela­datot kell elvégeznie, mint amennyit elbír, egyedül két ember munkáját nem végezheti. Nehéz a vén rókát meglőni Az idős, tapasztalt ember óvatos, körültekintő, nehéz, kényes helyzetben is tudja mit kell cselekedni, nem tudják könnyen megtéveszteni, átejteni, olyan dologra rávenni, ami számára kedvezőtlen (vö. Vén róka). Jobb a rokont távolról szeretni, mint közelről gyűlölni Régi tapasztalat mutatja, hogy a rokonok között gyakran van ellentét, főleg örökösödési, vagyoni ügyekben. Ezek vitára, veszekedésre adnak okot. Jobb, ha a rokonok nem élnek egymás közelében, mert akkor kevesebb a súrlódás, kevesebb az alkalom az összezördülésre. Rómába mentek a harangok A katolikus templomokban húsvét előtt, nagy­csütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton nem harangoznak. A harangok elnémulásával Jézus Krisz­tus halálára emlékeznek. Az újra megszólaló harang húsvétkor a feltámadást ünnepli. Rostával meri a vizet A buta emberről mondjuk. Az ilyen személy munkájának nincs látszatja, sokat dolgozik ugyan, de eredménytelenül. Nem fontolja meg az ügyeit, a ten­nivalóit, nem gondolja át, hogyan lenne célszerű a dolgait intézni. Semmi hasznot nem hoz a munkája, olyan mintha rostával merné a vizet. Rázza a rongyot A hencegő, büszkélkedő, nagyzoló emberről mondják. Az ilyen személynek nincs meg sem az

Next

/
Oldalképek
Tartalom