Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

III. TÁJAK, NÉPCSOPORTOK REPREZENTATÍV SZEREPBEN - 1. „Népművészetünk drága koronája" A kalotaszegi népművészet felfedezése

Gyarmathy Zsigáné nagy hatású tevékenysége és személyiségének vonzereje nélkül Kalotaszeg felfedezése és művészeti fogalommá, ideállá emelkedése nem történhetett volna meg. „Fél évszázadon át Kalotaszeg művelődési és szellemi életének irányítója, a vidék patrónusa, 'nagyasszonya' volt" - méltatta Jankó János.

31 Kalotaszeg nagyasszonya mellett férjének, Gyarmathy Zsigmond takarékpénztár igazgatónak is jelentős szerepe volt a kalotaszegi népi háziipar fejlesztésében. Az ő támogatásával létesítették Bánffyhunyadon 1879-ben az ország első „Gyermekjátékkészítő" tanműhelyét. A szakiskolába olyan környékbeli falusi gyerekeket iskoláztak be, akik vállalták, hogy az elsajátított mesterséget háziiparszerűen tovább folytatják. 1886ban ez a műhely megszűnt, de a körösfőiek a hunyadi műhelyben tanultak hatására új stílust, sötétre pácolt felületre az ún. „karcolva díszítést" alkalmazva, „hímes tárgyakat", asztalkákat, székeket, kazettákat kezdtek el csinálni. Lemásolták és átvették a faragott kapuk, kopjafák, festett famennyezetek, sőt a régi varrottasok mintáit, s ezeket alkalmazták a háziipari módon termelt, városi igényekhez alkalmazkodó tárgyakon.

32 Kalotaszeg „első" felfedezése tehát a 19. század nyolcvanas éveiben történt meg. Ez az időszak Gyarmathyné ügyes szervezőtevékenységéhez kötődik, és a kalotaszegi háziipar termékeinek (mindenekelőtt a varrottasoknak és a faragásnak) híressé és népszerűvé válásával jellemezhető. J Nem választható el azonban Gyarmathy Zsigáné személyétől Kalotaszeg néprajzi felfedezése és feltárása sem. A „második felfedezés" időszaka a néprajzkutatók megjelenését s a néprajzi kutatás megindulását jelenti. Herrmann Antal/

4 a Magyar Néprajzi Társaság titkára, a szintén sokoldalú szervező egyéniség 1890-ben bérelte ki a Kalotaszegen fekvő Jegenyefürdőt azzal a céllal, hogy oda értelmiségieket, tudósokat és művészeket hívjon meg, s „a természettől megáldott fürdő vidékét kulturális mozgalmak központjává tegye".

35 Ő hívta Jegenyére az afrikai kutatóútjáról hazatért fiatal tudóst, Jankó Jánost is.

36 Jankó lelkesen látott hozzá a néprajzi gyűjtéshez, melyhez a Gyarmathy házaspártól anyagi és erkölcsi támogatást is kapott. 1892-ben jelent meg a Kalotaszeg magyar népe című monográfiája, az első átfogó néprajzi tájmonográfia a magyar néprajzban. Jankó monográfiájának bevezetőjében röviden bemutatja a kalotaszegi magyarság fő jellemvonásait, s köztük ő is kiemel néhány, már korábban is hangoztatott karakterjegyet és értéket:

37 „A kalotaszegi magyarban erős a faji öntudat ... jó gazda, szorgalmas munkás, aki idejét kitűnően tudja beosztani ... mozgékony eszű, eleven vérű ... nem röghöz tapadt... Hagyományaihoz való szívós ragaszkodásával távol tart magától minden idegen befolyást... Ámbár a kalotaszegi magát tiszta magyarnak vallja, hagyományaiban más nemzetiségi nyomokra is emlékeztet... Általában kedvezően nyilatkoznak bizonyos tatár rokonságról... tiszta, erőteljes, egészséges és szép faj... Antropológiailag a kalotaszegi szép ember... A nők Magyarország legszebb parasztnői közé tartoznak... A mint a férfiak modora nyugodt, higgadt és józan, ugyanúgy a leányoké egyszerű, szerény, csak kevés hiúsággal és még kevesebb kacérsággal. A menyecskék és asszonyok azonban nagyon elevenek és csintalanok..." 11 Jankó J, 1892. 32 Sebestyén K., 1978.228. 33 Vö. Fejős Z, 1991. és Jurecskó L„ 1989a. 34 Vö. KósK., 1989. 35 JankóJ, 1890.1693. M

'Vö.HálaJ, 1993.299-327. 37 Jankó J, 1892. 7-8.