Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

III. TÁJAK, NÉPCSOPORTOK REPREZENTATÍV SZEREPBEN - 1. „Népművészetünk drága koronája" A kalotaszegi népművészet felfedezése

szegi magyar nép Erdélyben című cikkében így jellemzi a népcsoportot:

25 „E nép jelleme, öltözete, ünnepélye még mind visszasugározza a régiek emlékét... Az ősmagyar párta még csak itt van divatban. A különben is szép nőkön a legnagyobb tisztaság ömlik el... Annyi szép, annyi festészeti van az öltözetben." A néhány kiemelt idézet is szemléletesen tükrözi, hogy a hangsúlyozott értékeket, így a szép termetet, a régiesség megőrzését, az öltözet színpompáját és esztétikumát már a legelső leírások is tartalmazzák. 1856-ból származó, részletes, precíz viseletleírás ismét hangsúlyozza a szép termet és a szép öltözet harmóniáját:

20 „...A nők mint egy borda szövetei ugyanazon testalkatúak, szép arcukat egybehangzó, tiszta ruházatuk nagyon emeli." A kalotaszegi viselet szembetűnő, karakterisztikus jellegét a Pesty Frigyes Helységnévtárában található, 1864-es jellemzés is megfogalmazza:

27 „...Az itt Kalotaszeg név alatt ismeretes helységekben van a magyar népnek egy sajátságos viselete, mely magyarjellegénél fogva különösen a nőket mint kalotaszegieket azonnal felismerteti...". E korai, forrásértékű „népleírások" tehát már szinte előre jelzik a kalotaszegi magyar nép iránti kitüntető figyelmet, tartalmazzák Kalotaszeg néprajzi jellegzetességeinek egyfajta minősítését, példaértékét is. Kalotaszeg igazi felfedezése és felértékelődése azonban a 19. század végi háziipari mozgalom jegyében, az 1885-ös budapesti országos háziipari kiállításon következett be. A 15 „élethű" parasztszoba berendezése nagy sikert aratott. „Sok tekintetben mondhatni, hogy a kiállítás alkalmával fedezte csak fel Magyarország önmagát" - írta hivatalos jelentésében Herich Károly.

28 A legjellemzőbbnek tartott magyar tájakat reprezentáló parasztszobák között szerepelt - a kilenc nemzetiségi bemutató mellett - hat magyar szoba: torockói, csíki székely, hétfalusi csángó, aldunai csángó, mezőkövesdi és kalotaszegi. Hogy a sokszínű bemutatóból miért éppen Kalotaszeg érdemelte ki a közönség érdeklődését és elismerését, az ma már nehezen feltárható. Tény azonban, hogy Kalotaszeg „kiugrásában" szubjektív tényezők, a bemutatott értékek ,jó menedzselése" is jelentős szerepet játszhatott. A kalotaszegi kiállítás „gazdája" egy bánffyhunyadi hölgy, a sokoldalú és rendkívüli adottságokkal rendelkező Gyarmathy Zsigmondné Hóry Etelka (1843-1910) volt.

29 Ő gyűjtötte össze a kiállításra került tárgyakat, berendezte a kalotaszegi szobát, és a kiállítás nyitva tartása alatt készséggel állt az érdeklődök rendelkezésére, kereste és szervezte a kalotaszegi háziipar népszerűsítésének, terjesztésének lehetőségeit. A kalotaszegi divat kibontakozását az arisztokrácia, sőt az uralkodó család érdeklődése is motiválta, amelyet kapcsolatépítésre és támogatásra Gyarmathyné ügyesen felhasznált. A kiállítás után Kalotaszeg iránt megnyilvánuló érdeklődést Gyarmathyné nagyszerűen kézben tartotta, szervezte. Megindította az eladásra, kereskedelmi célból való varratást, ezzel munkát adott a kalotaszegi falvak lányainak, asszonyainak. Sokoldalú kapcsolatait felhasználva nemcsak belföldön, hanem külföldön is gyorsan ismertté tette a kalotaszegi házi ipart. „A nép számára biztosított anyagi hasznon kívül fontos volt számára az erkölcsi siker is, munkájának széleskörű elismerése."

0 2> Faragó J.-Nagy J.-Vámszer G, 1977. 14. 1(

' Faragó J. -Nagy J. - Vámszer G, 1911. 15. 11 Szabó T. A., 1941. 273. 28 Herich K., 1886.499-514. 29 Gyarmathy Zsigáné tevékenységéhez: Tőkés /., 1989., S. Bartha E., 1973. y,

JurecskóL., 1989. 244.