Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)

III. TÁJAK, NÉPCSOPORTOK REPREZENTATÍV SZEREPBEN - 1. „Népművészetünk drága koronája" A kalotaszegi népművészet felfedezése

III. TÁJAK, NÉPCSOPORTOK REPREZENTATÍV SZEREPBEN 1. „NÉPMŰVÉSZETÜNK DRÁGA KORONÁJA" A kalotaszegi népművészet felfedezése Kalotaszeg neve a magyar nemzeti kultúra történetében az elmúlt évszázad során fogalommá vált, s szinte kortól függetlenül „a magyar érték" megtestesítője és reprezentánsa."

2 Kalotaszeg a magyar paraszti kultúra leghíresebbé vált, legkorábban felfedezett vidéke, néprajzi-kultúrtörténeti értelmezése és értékelése így példaértékűnek is tekinthető. Népi kultúrája gazdagon árnyalt, „amelynek minden ága, a zenétől a táncig, a hímzéstől a viseleten át a bútorfestésig vagy a fafaragásig a közép-európai paraszti műveltség egyik csúcsteljesítménye" - írja Fülemile Ágnes.

23 Ezt a magyar szimbólummá emelt szépséget és értéket fogalmazza meg Ady Endre is kalotaszentkirályi rokonlátogatásainak élményeként A Kalotapartján című versében: „Pompás magyarok, templomból jövet ...

S micsoda nyugodt, nagyságos arcok, Ékes párták, leesni áhítók... ...Mily pompás vonulások a dombon Oh, tempós vonulás, állandóság, Biztosság, nyár, szépség és nyugalom. " A Kalotaszeg iránti felfokozott érdeklődést a tájegység történeti, néprajzi, földrajzi specifikumai is befolyásolták. Kalotaszeg etnikailag viszonylag homogén, a magyar lakosság sűrű koncentráltsága is jelentős tényezője a pregnáns etnikus identitás kialakulásának. „Kalotaszeg zárt vidék; néprajzilag teljesen, geográfiailag jórészben... és bár mindig nagy forgalmú országutak szelték egész hosszában, meg keresztben, és Erdély első vasútja Kalotaszeg földjén ment keresztül... mégis jobban megtartotta és önállóbban fejlesztette, építette ki talán minden más népcsoportnál gazdagabb, de mindenesetre eredetibb, egyénibb, magyarabb művészetét."

24 A kalotaszegi népművészet egyik első leírása és értékelése Bem tábornok seregének haditudósítójától, a sokoldalú Kővári Lászlótól származik, aki 1854-ben A kalota22 Kalotaszeg rendkívül gazdag néprajzi irodalmának áttekintése nem lehet itt feladatom, csupán néhány olyan tanulmányra utalok, melyek a népcsoport néprajzi kutatását, népművészetét összegzőén tekintik át: Faragó J.-Nagy J.-Vámszer G., 1977., Jurecskó L., 1989., Olosz K., 1994. A Kriza János Társaság 1994. május 28-29-én Jegenyefürdőn tartott vándorgyűlésén a Kalotaszegkutatás eredményeit tárgyalta meg Kalotaszeg néprajzi és tudománytörténeti helye a magyarságtudományi kutatásokban címmel. Legújabban pedig a Néprajzi Múzeum nagyszabású kiállítása és a hozzá kapcsolódó konferencia foglalkozott e népcsoporttal, Kalotaszeg, a népművészet felfedezése címmel (1997). 23 Fülemile Á., 1996.65. 24 KósK., 1932. 172.