Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19-20. század fordulójának népművészet-képében (Miskolc, 2001)
III. TÁJAK, NÉPCSOPORTOK REPREZENTATÍV SZEREPBEN - 1. „Népművészetünk drága koronája" A kalotaszegi népművészet felfedezése
Morris legnagyobb tanítványa és irányuk továbbfejlesztője, illetve betetőzője". Az angol művész kalotaszegi rajzaiból nemcsak angol művészeti folyóiratokban tett közzé, hanem az egész világon használt iparművészeti tankönyveiben is, mint a népművészetnek a görög és a cseh népművészet mellett még a huszadik század elején is feltalálható dokumentumait és mintáit. 47 A kalotaszegi népművészet felfedezésének egyfajta „szintézise" a sokat vitatott és bírált „Malonyai", vagyis a Malonyai Dezső nevével fémjelzett, A magyar nép művészete című ötkötetes 20. század eleji népművészeti vállalkozás első kötete. E sajátos, a korszak népművészet-értelmezését is megjelenítő páratlan gazdagságú és értékes monográfia 1907-ben látott napvilágot. 48 Megszületése az angol preraffaeliták hatására Magyarországon is elterjedő művészeti mozgalomra vezethető vissza. Szemléletük szerint olyan modern nemzeti művészetet kell teremteni, megújítva a képző- és iparmüvészetet, amely alapjait a népművészetből meríti. A népművészet harmonikus világát a mozgalom magyar hívei Kalotaszegben vélték felfedezni. Koronghi Lippich Elek, Körösfői Kriesch Aladár és Edvi Illés Aladár 20. század eleji kalotaszegi élményei és lelkesedése alapozta meg Kalotaszeg e „kiválasztott" szerepét. Ezt a kultúrát azonban meg kellett ismerni, fel kellett tárni, értékeit megörökíteni és közkinccsé tenni. Ezt a nemzeti művészet-teremtő szemléletet a hivatalos művészetpolitika is támogatta Koronghi Lippich személyében, biztosítva a gyűjtő- és feldolgozómunkához az anyagi hátteret. A fiatal művészekből és tanárokból álló lelkes kutatócsoport élére a világot járt, jó szervezőtehetségű Malonyai Dezső került. Céljuk az eredeti, sajátosan magyar művészetet tápláló források, népi értékek feltárása volt. Hatalmas lelkesedéssel gyűjtöttek, rajzoltak, fotóztak, készítették az interjúkat. Ezért nem is éltek a tudomány által elvárt módszer, az összehasonlítás lehetőségével, és nem foglalkoztak a történetiség, az eredet kérdésével sem. Egy korabeli kritikus szerint „a könyv tartalma maga az élet". A mű elsősorban művészek és „a magyar lélek" iránt érdeklődő közönség számára készült, céljaiból adódóan is sok benne az esztétizálás. 49 A Malonyai Dezső szerkesztette hatalmas munka művészeti fogalommá és ideállá emelte Kalotaszeget. Hatása, a néprajztudomány bírálata ellenére is, korszakosnak tekinthető. 50 Kalotaszeg nemzeti értékké emelt reprezentatív szerepe - koronként eltérő hangsúlyokkal - a 20. század elejétől folyamatos. Undi Mariska 1934-ben egyenesen „népművészetünk drága koronájának" nevezi Kalotaszeget. A következő értékekkel jellemzi őket: „A kalotaszegi nép, ritka szépségével s értelmes, jólelkű mivoltával is az élen haladt - áldott tehetségével egy minden ágazatában becses művészetet tárt fel... Sehol sem láttunk magyar földön így kivirágzani minden szépséget." 51 "•Gáli., 1957. 577. 47 Crane rajzai Kalotaszegi vázlat címmel 1900-ban az Új Idők c. folyóirat VI. évfolyamában jelentek meg először „Az Új Idők számára rajzolta Walter Crane" megjelöléssel, 1900. október 30. dátummal. 4S Malonyai Dezső A magyar nép művészete című munkájáról Vö. Kósa L., 1984., Bodor F., 1985., JurecskóL, 1989a. 4<J Jurecskó L., 1989a. 256. 5(1 Az első kötet ledorongoló, méltánytalan kritikát kapott az Ethnographiában. Benne volt ebben a nagy vállalkozásból kihagyott és államsegélyben alig részesülő hivatásos néprajz sértettsége is, de a mü szándékának durva félreértésére maga Malonyai adott okokat. A kritika tudományosságot kért rajta számon, holott az előszó bejelenti, hogy „kikéri" a népművészetet az etnográfiától, amit az érdeklődő kezében tart, nem más, mint „képeskönyv" - írja Kósa L, 1984. 11. 51 UndiM., 1934.
