Fügedi Márta szerk.: B.-A.-Z. megye népművészete (Miskolc, 1997)

TEMETŐK Kunt Ernő

Bár mindkét típus archaikus és gazdag változatai főleg Erdélyből ismertek, de a borsodi barkóság falvaiban is szép példái találhatók. Sajátos esztétikai hatást nyújt a házaspárok sírjairól fennmaradt olyan kereszt, amelynek vízszintes szárait egyazon fából faragták, s így a két keresztet egybeépítették (pl. Kissikátor). Kőből formált paraszti készítésű sírjeleket viszonylag keveset találunk, főleg a faragásra alkalmas kőanyaggal bíró vidékeken alakult ki hagyománya. E falvak lakói a házépítéshez, kerítéshez, kerékvetőnek, itatóvályúnak alkalmas terméskövet maguk fejtették ki és munkálták meg. A kőből kialakított síremlékek, sírkeresztek formai változatossága a vaskos, tömb formájú román kori hatást keltőtől a barokkos díszítettségűig, a sajátos szépségű, laikus népi szentábrázolásokig nagyon változatos. Legtöbbjüket a saját és a környező falvak lakóinak igényeit kielégítő faragómesterek készítették, lassanként kialakítva így a falusi temetők jellegzetes lokális sírjeltípusait. 275. Asszony fejfája pártával, Aggtelek. Kunt Ernő felvétele, 1976. 276. Gyermek fejfája, Aggtelek. Kunt Ernő felvétele, 1976.