Katona Judit - Viga gyula szerk.: Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei (Miskolc, 1996)

Balassa Iván: A Duna összeköt - a Duna elválaszt

Ugyanakkor a folyó menti, vízi és kiépített utakon a szárazföldi közlekedés nemcsak a javak cseréjét segítette elő, hanem a Duna mentén fontos hadiutak húzódtak. Nagy Károly seregei a Duna mellett nyomulva hódították meg a mai Dunántúlt. A törökök a Duna partján törtek északra a 16. században, mert a vízen dunai flottájukat is tudták használni. Napóleon 1809-ben a Dunát követve jutott el Győrig. A menekülők és a betelepülők nyugatról és délről a Dunán érkeztek hozzánk. Elég, ha ezzel kapcsolatban a szerbeket (magyarul rácok) említem, azoknak is legutolsó nagyszabású bevándorlását 1690-ban, amikor 27 000 család menekült a török elől északra a Duna mentén hajón, szekéren, gyalog és 40 nap alatt érték el Budát. Egy részük itt és Szentendrén, Komáromban telepedett le és alkotta ennek hajós, kézműves, kereskedő népét, mely nyomokban mai napig megmaradt. A török után a nagy német betelepülések idején pl. 1750-ben katolikus svábokat hoztak Sárospatak környékére (a mai Hercegkút, Károlyfalva, Rátka). A szerződésből kiderül Ulmtól Budáig hajóval tették meg az utat és onnan szekérrel és gyalog még kb. 250 km távolság várt rájuk.

2 A 18. században a nyugatról betelepülők legtöbben a Dunán hajóztak le. A magyar történettudományok foglalkoztak ugyan a Duna sokoldalú jelentőségével, de ismereteink mégis hézagosak. Takáts Sándor

3 sok mindent feltárt a dunai halászattal és a kereskedelemmel kapcsolatban és kiváló dolgozatai azt sejtetik, hogy tudásából rengeteg minden leíratlan maradt. A földrajztudósok közül is többen foglalkoztak a Dunával, így többek között Mendöl Tibor hangsúlyozta a Duna kiemelkedően fontos szerepét a Kárpát-medencében.

4 A néprajzkutatók érdeklődése különösen megélénkült az utóbbi fél évszázadban. Sólymos Ede,

5 Herman Ottó

6 és Jankó János

1 nyomdokain tekintette át a dunai halászatot. Magáról a hajózásról Csermák Géza? Timaffy László,

9 Gráfik Imre

10 írt néprajzi szempontok szerint. Timaffy az életmódot vizsgálta a Szigetközben,

11 amit Andrásfalvy Bertalan végzett el történeti mélységű könyvében a tolnai és baranyai partszakaszon.

12 Ettől délre Lábadi Károly végzett jelentős feltáró munkát.

13 Kresz Mária a kerámia,

14 K. Csilléry Klára a bútor Duna menti terjedését vizsgálta.

15 Itt most csak néhány nevel és munkájukat említettem meg, mert semmiképpen sem lehetett feladatom a teljességre való törekvés, éppen azért elnézést kérek azoktól, akiket nem említettem, azoktól is, akik a Dunával kapcsolatos természettudományos, régészeti, történeti, néprajzi kutatásuk eredményeit a néprajzzal össze lehet kapcsolni. Megköszönöm a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság vezetőségének, mindenekelőtt Liszka József elnöknek azt a kitűnő központi témát, amit a DUNA jelent. Ezzel többirányú kutatást indíthat el, melyből itt csak hármat említek meg: I. Az előadások a 2 Balassa Iván 1975. 3 Takáts Sándor 1904. 4 Mendöl Tibor 1947. 5 Sólymos Ede 1965. 6 Herman Ottó 1887-1888. 7 Jankó János 1900. 8 Csermák Géza 1956. 9 Timaffy László 1975, 1980. 10 Gráfik Imre 1971, 1973, 1983, 1992. 11 Timaffy László 1980. 12 Andrásfalvy Bertalan 1975. 13 Lábadi Károly 1987, 1994. 14 Kresz Mária 1971, 1991. 15 K. Csilléry Klára 1991.