Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
FALAZATOK
Talpas-vázas sövény falú lakóház, Konilóska (Zemplén m.) templomok, így pl. Lőcsén (Levoca), Garamszeg (Hronsek) stb., de ezek 1712-ben illetve 1725-ben épültek, és az itteni evangélikus, s hozzátehető, német népességgel vannak kapcsolatban 157 . A Felvidék középkori városaiban minden bizonnyal nagy számban voltak nem kőből épült lakóházak is. Legalábbis ezt a következtetést lehet például levonni abból, amikor 1696-ban a szepesi kamara Lőcse és Kassa házai iránt érdeklődött, kiderült, hogy az előbbiben csak a házak hatoda, az utóbbiban fele épült kőből, a többi fa falú volt 15 * Az persze csak valószínűsíthető, hogy ezek nem, vagy nem csak boronaépületek lehettek, hanem olyan falszerkezetük volt, melyet fából készültnek tartottak és így is örökítettek meg. A valódi „Fachwerk" szinte teljes hiánya és az, hogy a talpas-vázas szerkezet kizárólag tapasztva jelenik meg a Felföldön, megenged egy következtetést. Az ilyen épületeket abban a korban kezdték el építeni, mikor már nem jelent meg az épületek homlokzatán a díszítőelemként alkalmazott gerendakötés. Ez területünkön a reneszánsszal hozható összefüggésbe. Nálunk ugyanis, ellentétben a német nyelvterület „Fachwerk", sőt az úgynevezett „Bundwerk"-jével a városi- nemesi kastély- és udvarház építészetben olasz - hozzátehető, toszkán - mintára a kő épületeken faragványok, nyitott folyosók jelennek meg, a fából 157. KOVACEVICOVA, Sona 1972. 44. kk. 158. GRANASZTÓI György 1980. 225.
