Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

FALAZATOK

Alföld felé eső vidékekre azonban már nagyobb távolságról kellett a faanyagot szállítani . Igaz, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a Tisza, Hejő, Nyárád stb. folyók és patakok galériaerdei is elláthatták építőanyaggal a közelükben lévő falvakat. Tiszatarjánban például még ma is emlékeznek arra, hogy a falutól délre a Tisza partján egykor egy Tölgyesnevű erdő volt, és onnan építkeztek. A Tölgyese II. József kori katonai térkép megfelelő lapján is szerepel Eichenwald néven. A hevesi Hídvégről idézett adat arra utal, hogy Dél-Borsoddal megegyezően, az igényesebb épületekhez már ebben a korban itt is távolabbról kellett a faanyagot beszerezni. A síkvidéken mutatkozó fahiány miatt a XII-XIII. században a jóminőségű 17 fenyőfa szállítást a magasabban lévő vidékekről szabályozni kellett . Boronafal Boronafalas XV. századi épület rekonstrukciója, Csorba (Strba-Hrachovisko, Liptóm.) A régészeti feltárásoknál először a XII. század folyamán emelt épületeknél találkozunk a boronafallal. Ógyallán (Hurbanovo, Komárom m.) egy XII. századi boronafal lenyomatára bukkantak

18

. Nyitrasárfőn (Nitrianska Blatnica, Nyitra m.) egy XII. századi 5,20x4,70 m-es boronafalú házat tártak fel

19

. Az Abaúj-Torna megyei Vajkócon (Vajkovce) a Várhegyen egy boronafalú, valószínű 16. GYÖRFFY György 1963. térképei 17. RUTTKAY, Alexander 1981. 36. 18. CAPLOVic,Pavol 1965. 246-247. 19. RUTTKAY, Alexander 1978. 211-217., CAPLOVIC , Dusán 1987. 149.