Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
A belső füstelvezető Kabola A belülfűtős kemence szája elől a füstöt a padlásra, illetve a pitvarba elvezető szerkezetek megnevezései közül először a kabolavú foglalkozom. Rögtön előre kell bocsátanom, hogy ez esetben sem mindig egyértelmű a néprajzi kutatás által nyújtott kép. Mindjárt a Magyar Néprajzi Atlaszt kell említeni, ahol a terminus „A szobai tüzelő elnevezései" összefoglaló cím alatt mint „kabala, kabola, kaboláskemence" a kemencék, majd mint „kabola" a kandallók között szerepel. így tehát egyenértékű mondjuk a „banya, banyakemencé"-vel, a „boglyakemencé"-vel, vagy akár a „siska, siskó, siskakemence'^vel 96 . Pedig, s erről úgy az eddigi közlések, mint saját gyűjtéseim is meggyőztek, a kabala és alakváltozatai eredetileg a füstelvezetőt jelölik, csak jelzőként kapcsolódnak a kemencéhez. A Néprajzi Atlasz (tehát együtt a kemence- és kandallóként térképezett adatokat) három megyéből mutatja ki a megnevezés ismeretét. Ungban Mokcsakerészen (Krizán Liesovka) és Nagygejőcön (Velikije Gejevcy); Zemplénben Erdőhorvátiban, Vajdácskán, Abarán (Oborín) és Leleszen (Leles); Abaúj-Tornában pedig Aszalón, Abaújdevecserben, Fonyon, Pányokon és Nagyidán (Vel'ká Ida) fordul elő. Az irodalmi adatok is hasonló körből kerülnek ki, Ungban kaboíahak nevezik a belülfűtős kemence szája elől ferdén a pitvarba tartó füstelvezetőt . A magyar nyelv elterjedésének legészakibb pontján 98 Magyarbődön (Bidovce, Abaúj-Torna m.) hasonló jelentésben ismerik a terminust . Az abaúji Hegyközben és a zempléni Bodrogközben még gyűjtéseim során is találkozhattam a kabola megnevezéssel". A Zempléni-hegységben kobulka, kobu/a változatban élt . A Hernád völgyében VAJKAI Aurél már nem talált belülfűtős, belső füstelvezetéses kemencét, de a kabala még gyakran gyűjtötte, mint a boglyakemence, vagy egyéb, közelebbről nem meghatározott tüzelő, tüzelőrészlet megnevezését (Bakta, Alsódobsza, Forró, Fancsal, Nagyida, Nagyszalánc - Slanec) 101 . Legnyugatabbra a Bódva mellett és a borsodi Cserehátban fordul elő, például Hegymegen és Zilizen 102 , Martonyiban egy, a szobában lévő, de a kemencétől független kandallószerű világi tó/tüzelő szerkezet a kabala m . VlSKI Károly a Bódva környéki tüzelőkről írva már a síp megnevezés általános használatáról számol be 104 . A magyar nyelvterülettel érintkező vidékeken Kelet-Szlovákiában szintén ismert a kobulá terminus 105 , szűkebb területről, a Vihorlát környékéről írva SVECOVÁ, Sofia hasonlóan nyilatkozik . Figyelemre mél96. MNA 244. 97. DEÁK Geyza 1910. 191. 98. KÓSA László 1970. 83. 99. Ld. még GONYEY (ÉBNER) Sándor 1931. 7-8„ GÖNYEY Sándor 1939. 125-129., PETERCSAK Tivadar 1978. 63., Dámóc SISKA József 1987. 129. stb. 100. IKVAI (IVANCSICS) Nándor 1958. 3. 101. VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél 1937. 269. 102. Itt csikónak is nevezték! - GUNDA Béla 1934. 5. 103. GUNDA Béla 1934. 9., 20. ábra 104. VISKI Károly 1933. 21. 105. MJARTAN, Ján 1975. 923. 106. SVECOVÁ, Sona 1957. 118.
