Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TETŐK

Zsúp A Felföldön a zsúp megnevezés általános. Korai hegyközi előfordulását 1654-ből már idéztem és valószínű, hogy első említése is a Felvidékről származik. Az 1505-ben papírra vetett körmöcbányai táncszó: „Supra agnő, szök fel Kabla" esetében a Történeti-etimológiai Szótár szerint

195 bizonytalan a sup-zsúp megfelelés. Minden bizonnyal elkerülte a figyelmet, hogy a szövegben egy másik héjazattál kapcsolatos terminus is szerepel, a kabla, azaz a kabola, ekeló

1 . így joggal föltételezhető, hogy a nagy vígasságukban Körmöcbányán egy banyát - hiszen a rím csak így jön ki - arra biztattak, hogy szökjön fel a házgerincre. A fedést alkotó kévéknek három jól elkülönülő megnevezése használatos

197

. Nyugaton a babka, bábu és alakváltozatai fordulnak elő, mint a nógrádi Örhalomban, ahol sírna babka, fecskés babka és fejes 198 babka ismert . Ez egészen Gömörig használatos, Dél-Gömörben például fejes bábui, sima bába, szoknyás- vagy pendeíy bábui különböztetnek meg . PÁPAI Károly határterületen gyűjtött , nála egyaránt előfordul a bábu, babka és a matring, Tesmagon a kanca-babka megnevezésre bukkant

201

. Hont megyében szlovákul is bapka - bapke a zsúpkéve neve . A terminus a Bükkalján egészen Kisgyőrig kimutatható zsúpbábu, bábu alakban

203

. Borsod és Heves megye északi területein a bábu mellett már a matring is feltűnik

204

, keletebbre, a Szuha völgyében azután csak a matring különféle változatait: zsupmatring, simamatring, búbosmatring 205 ismerik . A megnevezés keleti határa a Hernád, bár SELMECZI KOVÁCS Attila szerint 'vékony fejetlen kéve' jelentéssel még Mogyoróskán is ismerik a matringoi

206

. A Hernádtól általános kicskm belül megkülönböztetik a fejes kicskaX és gyakori, hogy a csak kötéllel átkötött szalmacsomót sznobkätäk, szobkámk (Gömör

207

), sznopkamk (Abaúj, Zemplén) nevezik. Az abaúji Hegyközben, Mogyoróskán a 2/3 - 1/3-ad részénél összekötött kévét kétfelé választják és az egyiket 360°-kal elfordítják, ezt a kévét Jancsinak nevezik. A zsúpfedés mindkét alapvető változata előfordul a Felföldön. A déli peremvidéken fellelhető felvert zsúp - mint erre már BAKÓ Ferenc is utalt

208 - a hasonló nádfedés-technológiával rokonítható. A kötött 195. TESZ III. 1226. 196. Ld. BALASSA Iván 1944. 130-131. 197. MNA234. 198. FÉL Edit 1938. 74-76. 199. DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986. 48. 200. Részletesen ld. a tüzelőberendezéseknél 201. PÁPAI Károly 1893. 15. 202. BoTfK, Ján 1988. 312. 203. CSERI Miklós 1983. 117. 204. SELMECZI KOVÁCS Attila 1969. 550-551., GUNDA Béla 1934. 3. 205. CSERI Milkós 1987. 60. 206. SELMECZI KOVÁCS Attila 1981. 92. 207. DÁM László 1981. 81. 208. BAKÓ Ferenc 1978. 58.