Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Történelem, politika, propaganda

leneteit ábrázolják, a múlt derűsebb, biztatóbb epizódjait kívánták megörökíteni. Ebben a szellemben készültek levelezőlap reprodukciók is a legsikeresebb, legnépszerűbb fest­ményekről. Pl. Koroknyai Ottó: Mátyás király Bécs előtt vagy Dudits Andor: II. Rákóczi Ferenc az ónodi országgyűlésen. A millenniumi eszmét jól kifejezte a Feszty körkép. „A magyarok bejövetele", és ennek egyes részletei - Árpád fejedelem és kísérete, Ál­dozat, Nőrablás stb. - nagyszámban jelentek meg képes levelezőlapokon (41. kép). Ugyancsak kiadták Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének reprodukcióit is. A századforduló éveiben a nagy nemzeti események évfordulóihoz kapcsolódóan adtak ki képeslapokat a törökellenes harcokról (Tornai: Hunyadi János halála) és Székely Bertalan festményeinek reprodukcióit (Zrínyi kirohanása; Egri nők). Az 1848/49-es for­radalomról és szabadságharcról már az 50. évfordulón több képeslap sorozat emlékezik meg. Ezek jellemző módon annak szabadságharc jellegét hangsúlyozzák. Divald Károly 1899-ben 24 lapon ábrázolja a főbb eseményeket. Az 1848/49-i Kossuth Múzeum is egy 24 lapos sorozatot jelentetett meg ekkor. Az aradi vértanúk emlékére 1899-ben Aradon adták ki az első olyan képeslapot, amely az emlékművet és a kivégzett 13 tábornokot ábrázolja (42. kép). Ezt még több hasonló lap követte. Az Athéneum Rt. jelentette meg a XX. század elején a „Jelenetek Kossuth Lajos élete történetéből" címet viselő színes famet­szet sorozatot. Olyan képeslapokat is ismerünk, amelyek az illusztrációk mellett a Nem­zeti dal vagy a Földtámadott a tenger című Petőfi versek részleteit is közlik. A század végén az 1848-as forradalmak 50. évfordulóján Németországban került forgalomba egy sorozat „Zur Erinnerung an die Ereignisse d. Jahres 1848" címmel. A többszínnyomású lapokon Robert Blum, Kossuth Lajos és Karl Marx arcképeit, valamint frankfurti, bécsi, mannheimi forradalmi megmozdulásokat ábrázolnak. 1903-ban és 1906-ban a Thaly Kálmán nevével jelzett kuruc romantika szellemében jelentek meg a II. Rákóczi Ferenc fejedelem életét és a szabadságharc főbb eseményeit feldolgozó lapok. Képeslap készült többek között Thököly Imréről és Zrínyi Ilonáról, Rákóczi borsi szülőházáról, bécsújhelyi meneküléséről, elfogatásáról. Számtalan portrét is kiadtak a fejedelemről, melyek általában a Mányoki festmény rosszul sikerült máso­latai. Levelezőlap ábrázolja az 1703-as beregszászi zászlóbontást, a fejedelem munkácsi bevonulását, a mecenzéfi kurucokat, kuruc-labanc csatajeleneteket és a szabadságharc jeles hadvezéreit. 1903-ban Nyulászi Béla adta ki Kassán azt a grafikai lapot, amelyen II. Rákóczi Ferenc látható katonái körében, a kép alatti kotta pedig a Rákóczi induló első két sorának a dallamát közli. A századfordulón a korabeli politikusok közül Deák Ferencről és Tisza Istvánról készült a legtöbb képes levelezőlap. A monarchia egységét szimbolizálják és a jó király eszményét táplálták azok a lapok, melyek Ferenc József uralkodásának 50. és 60. év­fordulója alkalmából tízezerszámra jelentek meg. A századforduló éveiben lett a képes levelezőlap az agitáció, a választási propaganda egyik jelentős eszköze. Magyarországon az 190l-es választások előtt kerültek piacra azok a levelezőlapok, amelyek a jelöltek arcképét, nevét, hazafias vagy párt jelképeket, illetve választási jelszavakat tartalmaztak. Az Athéneum két színes lapot adott ki Kossuth Lajos és Petőfi Sándor képével, akik a „Szabadság, testvériség, egyenlőség" lobogóját tartják, valamint a lapon a Kossuth-nóta és a Talpra magyar első versszakai is olvashatók. Klökner József székesfehérvári kiadó levelezőlapjai a jelölt arcképét üdvözlő és zász­lókat lobogtató választókat ábrázolnak. A kép bal sarkában az új országház látható. A jelölt nevét egy nemzetiszínű lobogóra írták: pl. „Éljen Gróf Apponyi Albert, Jászberény szabadelvű képviselő jelöltje". Érdekes a Tisza István megválasztását propagáló képes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom