Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas irodalma - irodalom az Avason (Porkoláb Tibor)

Az Avas irodalma - irodalom az Avason „Miskolcnak a bokrétás kalapja" (Az Avas - mint városjelkép) Az Avas meglehetősen kedvelt költői téma. Erre a népszerűségre Sassy Csaba is utal Az Avas című költeményében: Öreg Avas, te rólad már Annyi poéta dalolt, Hogy annyi dal a világnak Legszebb lányáról se szólt. Ez az irodalmi kultusz nem csupán az Avas természeti szépségéből, a pincéző-borozó életforma iránti literátori nosztalgiából, az avasi templom és a temető megejtő hangulatából következik, hanem a „vén hegy" jelképpé válásából is. Az Avas már a XVII-XVIII. században Miskolc nevezetességének tekinthető. Hírnevét elsősorban pince- és borkultúrája alapozza meg. Az avasi borászatot Gvadányi József is megemlíti a Rontó Pál (1793) egyik jegyzetében: „Miskolc városa felett egy nagy hegyoldal vagyon, mely Avasnak neveztetik, ezen felette sok épült pincék vannak." Kazinczy az Avas kapcsán szintén a „gazdag pincéket" emeli ki: „Avasnak hívják a Miskolcnak azt az éjszak felé néző hegyoldalát, melyben gazdag pincéi vágynak."

1 Igazán ismertté az Avast tehát a borospincék teszik, városjelképpé válásában azonban inkább központi fekvése játszik szerepet. A Miskolc felett magasodó Avas minden szempontból meghatározza a városképet és városhangulatot. „Miskolc város közepéből nézve (...) nagyszerű látványt nyújt, és bátran párhuzamba lehet állítani a Gellért-heggyel vagy a Brassó melletti Cenkkel, s kedvező földrajzi elhelyezkedése folytán kétségtelenül egyike a legérdekesebb és leghíresebb magyar hegyeknek."

2 Éppen ez a kedvező fekvés teszi „Miskolcnak a bokrétás kalapjává"

3

, „megelevenült iniciálévá"

4

. A várospolgári büszkeség és a poétái hevület gyakran felnagyítja a „hegy" tényleges méreteit. Valójában az Avas magassága még a száz métert is alig haladja meg (tengerszint feletti magassága: 234 méter), és vízszintes kiterjedésében is „jelentéktelen hegyhát"

3

. Ha földrajzi szempontból „jelentéktelen" képződmény is az Avas, a miskolci polgárok életének mindenképpen meghatározó tényezője. Nem véletlen tehát, hogy Miskolc az irodalmi művekben - földrajzi adottságaiból következően - viszonylag gyakran „Avasaljaként" jelenik meg. Kiss József például így ír visszaemlékezésében: „Hát igen. Én is. Tartom a just az Avashoz. Az Avas aljáról származni fölér egy nemesi levéllel."

6 Az Avas nemcsak a nevét kölcsönzi a városnak, hanem a miskolci életforma szerves részévé, pihenő-szórakozó és kulturális-szakrális centrummá válik. „A miskolciak (...) ritkán jártak fürödni Tapolcára - írja Marjalaki Kiss Lajos -, még