Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az Avas földrajzi névről (Szabadfalvi József)

Az Avas földrajzi névről M

iskolc város meghatározó jellegzetessége a település fölé emelkedő Avas, oldalán a monumentális, gótikus templommal, körötte a műemléki temetővel és fölöttük a jellegzetes pincékkel és borházakkal. 1790-ben már Kazinczy Ferenc is említi: „Avasnak hívják Miskólcznak azt az Észak felé néző hegy-oldalát, melyben gazdag pintzéi vágynak."

1 Fényes Elek geográfiai szótárában 1851-ben így fogalmazott: „Miskolcz, Borsod vmegyében nagy és népes szabadalmas koronái város... Vidéke kies, levegője egészséges. Maga a város a Tetemvár és Avashegy közt fekszik északról és délről szelektől védve, nyugatról a diósgyőri völgynek, keletről a Sajónak szabad sík tér nyílik. "

2 Miskolc jeles történésze, Marjalaki Kiss Lajos 1938-ban írt egy kis cikket az Avasról. Álljon itt az ő méltatása is: „Miskolc város látképéből szembeszökően emelkedik ki a város egyik híressége, az Avas. Pedig még csak hogy rangja sincsen, hiszen 234 méteres tengerszint fölötti magasságával csupán a nagyobb dombok közé számítható... Miskolc város közepéből nézve azonban nagyszerű látványt nyújt és bátran párhuzamba lehet állítani a Gellért-heggyel, vagy a Brassó melletti Cenkkel s kedvező földrajzi elhelyezkedése folytán kétségtelenül egyike a legérdekesebb és leghíresebb magyar hegyeknek."

3 Az 1929-ben megjelent várostörténeti összefoglalás pedig így idézi Thúry József szavait: „Az Avas Miskolcnak a bokrétás kalapja, ezer pincéje a miskolciak kedélyének a forrása. Tősgyökeres miskolcivá csak úgy lehet bárki jött-ment itteni lakos, ha pincét szerzett az Avason..."

4 Néhány évtizede számon tartják pincéi mellett patinás temetőjét, templomát, kilátóját, s újabban lakótelepét és gimnáziumát. A miskolci polgár egyedinek tartja a lankás „hegy" nevét, az idelátogatók pedig gyakran furcsállják az elnevezést a köznyelvben nem éppen kellemes jelentéstartalma miatt. Vizsgáljuk meg az Avas földrajzi név, illetőleg az avas főnév, valamint melléknév földrajzi előfordulását és jelentésének történeti alakulását: A nemrégiben negyedik, bővített kiadásban megjelent Földrajzi nevek etimológiai szótára csupán két Avas hegyet és négy /Itassál kezdődő falunevet említ. A Miskolc melletti 234 m magas dombot, illetőleg a Tisza és a Túr között elterülő hegységet, amely az Alföld északkeleti végeinél emelkedik. Az Avas hegység területén négy falu - Avasalja, Avaslekence, Avasújfalu és Avasújváros - őrzi a vizsgált földrajzi nevet.

5 E két említett hegy mellett a magyar népterület legkülönbözőbb vidékein elég sok Avas helynév, illetőleg avas jelzővel ellátott területnév fordul elő. A teljesség igénye nélkül említsünk néhány adatot: Az erdészeti oklevéltár 1745-ből a Miskolchoz közel fekvő Bükkaranyosról (Borsod m.) említ Avas nevű területet.

6 Ugyancsak a Bükk oldalában, pontosabban annak