Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas (Miskolc, 1993)

Az avasi zsidótemető „Bész Hachájim" (Az Élet háza) (Barna István)

Rabbik és hitszónokok szerepe a miskolci zsidóság életében A miskolci zsidóság vallási életében meghatározó szerepet játszottak a hitközség rabbijai. Alábbiakban bemutatom a hitközség életében meghatározó szerepet vállaló rabbikat és hitszónokokat. Aser Anschel Wiener (meghalt 1800-ban), Ábrahám Posselburg (meghalt 1832. január), Moses Fichmann, Klein Mór (50 évig volt papja a hitközségnek, meghalt: 1915. március 15.), Rosenfeld Mayer (született 1831-ben Brezován) Miskolcon az első Magyarországon született rabbi, Reinitz József (szefárd rabbi) meghalt 1926-ban, dr. Spira Salamon (1898-tól a hitközség rabbija), Austerlitz Sámuel (1914-től a hitközség rabbija), Neufeld Sámuel (1922-től a hitközség rabbija), Ehrenfeld Adolf, Gotlieb L Schwarcz Herman, Heimlich József. Különösen kiemelkedik dr. Spira Salamon, aki 1865. november 20-án született Homonnán, rabbi oklevelét a berlini Hildesherimer Intézetben szerezte. Losoncon, Verbász Kulán volt rabbi. 1898-ban választotta meg a miskolci hitközség rabbiául. 1905-ben egyházi beszédek című munkáját Miskolcon kiadták, majd 1938-ban újra megjelentették. 1944-ben 79 éves korában a holocaust áldozata lett. Beszédeit magyar nyelven tartotta a Kazincy utcai templomban. Austerlitz Sámuel 1870-ben Bécsben született, több jesivábun szerezte ismereteit, teológiai tudását. A pozsonyi jeswábm kapott oklevelet. Bécsben, Pápán, Somorján működött. 1914-től haláláig a Miskolci Orthodox Anyahitközség főrabbija és Miskolc város törvényhatósági bizottságának tagja. Német nyelvű beszédeivel vált híressé, amit az új Palóczy utcai zsinagógában tartott igen nagy számú tagság előtt. A holocaust után újraéledő hitközség élén 1974 elején bekövetkezett haláláig Schüch Jenő főrabbi (Mosp Hatha) állt. Az iskolák szerepe a miskolci zsidóság életében Az 1920-as népszámlálás szerint Miskolc város lakossága 60 ezer főt számlált, ebből 11 300 zsidó. A zsidóság létszámának növekedése Miskolcon magával hozta azt az igényt, hogy a számában megnövekedett ifjúságot jól képzett pedagógusok, jól felszerelt iskolákban tanítsák. Megvolt az anyagi alap, az igény és a létszám. Lehetőségük volt jól képzett tanárok meghívására. így került Miskolcra Hochmuth Ábrahám, s 1852-ig dolgozott itt. Könyvet is adott ki Miskolcon (Di jüdische Schulle Ungarn, wie sie ist und wie sie sein). A miskolci zsidóiskolák történetében nagyon fontos esemény volt 1890-ben, amikor felavatták a kétemeletes Erzsébet-iskolát (a volt rendőrség épülete, ma Kandia utca 2. szám) (1. kép). Az első évben 12-6 fiú és 6 leány - osztály indult. Az iskola össztanulói létszáma 1000 fő volt. Kiváló képességű tanítókat hívtak meg, feljegyzésre érdemes Hauer Bertalan, Krausz Simon, Weisz Lipót, Zollner Albert és Vadas Ábrahám neve. Következő fontos lépésként említjük, hogy 1919. október l-jén megnyitották a polgári leányiskolát, amely az első időkben az Erzsébet elemi iskolában működött, igazgatójául az irodalomban jártas és ismert Serbu Adolfot választotta meg a Hitközség. Dr. Serbu Adolf 1889-ben született Csík megyében, Gyergyóvárhegyen. Középiskolai tanulmányait, a gimnáziumot Nagyszebenben végezte. Egyetemre Kolozsvárott járt, ahol történelem-földrajz tanári szakot végzett. Pályáját a budapesti minta főgimnáziumban kezdte, majd a nagyszebeni állami főgimnázium tanára lett. 1914-ben Török-