Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Kovacevicova, Sona: A népi és a városi építészet közötti kapcsolatok Szlovákia múltjában

4. kép. Igló (Spisská Nová Ves) 18. századi utcarészlet, az előtérben látható tetőt tartó oszlopkonstrukció elejétől léteznek datált házak (Igló—Spisská Nová Ves, Slovenská utca). A ház második szintjének megépítésével ugyancsak teret nyertek, ez a különböző régiókban eltérő funkciót tölthetett be (raktárak, alvásra használt kamrák, szobák). A kétszintes különböző szerkezetű és társadalmi meghatározottságú házak Szlovákiában mindenütt, de csak többé-kevésbé szórványosan ma is fellelhetőek. A legrégebbi datált építmények a 16. századból származnak, a fennmaradt házak többsége a 17. és a 18. században épült.

7 A 15-16. századi ház belsejéről a középkori régészet és az ikonográfia tájékoztat A mázas és máz nélküli kályhacsempeleletek, a kúp alakú és szögletes kályháskemencéket építő kályhakészítő műhelyek létezéséről tanúskodnak. A kályháskemencéket a házak szobáiban és a várak termeiben, 7. A szlovákiai műemlékek jegyzéke alábbi, vidéken vagy azzal kapcsolatban lévő, különböző funkciójú és dátummal ellátott kétszintes házakról tesz említést: Bártfa (Bardejov) főtér, 15-17. századi polgári ház; Csicsmány (Öic many), 19. századi soltészház; Alsókubin (Dolny Kubín), 18. századi nemesi ház; Negyjeszen (Horné Jaseno), 17. századi nemesi ház; Jaszenova (Jasenová), 19. századi kézműves - iparos - ház; Kézsmárk (Kezmarok), főtér, 15-17. századi kézműves házak; Kassa (Kosice), Miklós-börtön, 16-17. század; Körmöcbánya (Kremnica), a tér és az oldal-utcák, 16-17. századi bányász és kézműves házak; Szepesbéla (Spisská Belá), 16-17. századi kézműves polgárok házai; Szepeskáptalan (Spisská Kapitula), 16-18. századi káptalan-házak; Felsőkubín (Vysny Kubín), ma a szabadtéri múzeumban Túrócszentmárton-Martin, 17-18. századi nemesi ház.