Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Frolec, Václav: A kárpáti - Duna menti - balkáni kapcsolatok a 19. század végi és a 20. század eleji hagyományos parasztházak alaprajzi fejlődésében

Bulgária: (1) közép-keleteurópai csoport - nem fordul elő; (2) közép-európai csoport - nem fordul elő; (3) égei-balkáni csoport (D., F.I.Í., F.I.2.) - 3 alaprajzi forma; (4) balkáni csoport (A.2., B.2., B.4., B.9., F.I.3., FI.5., F.I.7., F.V. F.VI.1., F.VI.2., F.VI.3., F.VI.4., F.VII., F.VIII.) - 14 alaprajzi forma; (5) kárpáti-balkáni csoport (B.11.) - 1 alaprajzi forma; (6) kárpáti-Duna menti csoport - nem fordul elő; (7) balkáni-Duna menti csoport (F.III.2., F.IV.) - 2 alaprajzi forma; (8) kárpáti csoport - nem fordul elő; (9) Duna menti csoport - nem fordul elő. A kárpáti-Duna menti-balkáni térség egyes területein, éppen a hazai sajátosságoknak köszönhetően a népi építészeti kultúra zónáinak különböző - eltérő - intenzitású átfedésének és hatásának vagyunk tanúi. Csehszlovákia kárpáti-Duna menti területein a közép- és kelet-európai jellegű alaprajz van abszolút fölényben. Kis mértékben ugyan, de a kárpáti-balkáni, kárpáti-Duna menti, balkáni-Duna menti, kárpáti és Duna menti sajátos formák is előfordulnak. A lengyel Kárpátokban is hasonló a helyzet. Csehszlovákiától eltérően azonban itt nem találkozunk Duna menti elemekkel és a kárpáti-balkáni csoport is csak jelentéktelen mértékben fedezhető fel. Az ukrán Kárpátokban teljes mértékben a közép-keleteurópai alaprajzok vannak túlsúlyban. A kárpáti-balkáni és a balkáni-Duna menti csoport jelenléte csak elvétve figyelhető meg a területen. Ellenben néhány sajátos kárpáti forma kialakulásának is tanúi lehetünk itt. Magyarország területén viszonylag kiegyensúlyozott formában egyaránt jelen vannak a közép-keleteurópai és a balkáni elemek. A kárpáti hatás egészen jelentéktelen, jellemzőbb a Duna menti hatás. A házak építésénél az ország északi részeiben a közép- és kelet-európai alaprajzok hatása a meghatározó, onnan aztán fokozatosan a dél-szlovákiai területen is elterjedt. A balkáni típusú házalaprajz Magyarország déli és keleti térségeiben érvényesült, s ezekhez kapcsolódott a délszláv és a román házalaprajz-forma. Romániában a közép-keleteurópai formával szemben mérsékelt előnyt élvez a balkáni alaprajzforma. Elvétve a kárpáti és a Duna menti variációk tekinthetők sajátos alaprajzoknak. Míg a közép-keleteurópai elemek egész Románia területén (túlsúlyban az ország nyugati és északi részein) előfordulnak, addig a balkáni alaprajzok az ország déli és keleti térségeiben összpontosulnak. Egész sor olyan különleges házmegoldással találkozunk itt, amilyeneket máshol nem sikerült regisztrálni. Földrajzi és kulturális fekvésének köszönhetően Jugoszláviában valamennyi alaprajzi csoport (a sajátos kárpáti forma kivételével) képviselteti magát. A közép-keleteurópai, kárpáti-Duna menti és kárpáti-balkáni alaprajzok a Vajdaságban, Szlovéniában (bár a terület a kárpáti-Duna menti és a balkáni régión kívül esik és kultúráját illetően az Alpok vidéke területéhez sorolják) és Horvátországban. Az égei-balkáni (esetleg a balkáni-orientális) házmegoldások a Szerbiára, Koszovóra és Metóhiára, Boszniára, Crna Gorára és Macedóniára jellemzőek, s részben a horvát és a vajdasági területekre is átnyúlnak. A Bulgáriában elterjedt házalaprajznak jól körülhatárolható balkáni (égei-balkáni, balkáni-orientális) jellege van. Kisebb mértékben ugyan, de találkozni lehet itt a kárpáti-balkáni és balkáni-Duna menti formákkal is. A néprajzi adatok tanúsítják, hogy a kárpáti-Duna menti-balkáni régióban a házalaprajzok fejlődésében döntő mértékben két alapvető áramlat kí-