Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében (Miskolc, 1989)

Habovstiak, Alojz: Régészeti adatok a középkori népi építészet tanulmányozásához Szlovákiából

3. ábra. Középkori kunyhók alaprajzai: 1., 17. - Szene (Senec); 2., 3., 5-8. - Komját (Komjatice IV.); 4., 18. Kós (Kos); 9. Szap (Palárikovo); 10., 20. Komiát (Komiatica V.); 11. Kisvárad (Nitriansky Hrádok); 12., 21. Ógyalla (Hurbanovo-Bonatá I.); 13. Szőgyén (Svodín); 14. Besenyő (Beseiïov I.); 16. Hetény (Chotín III.); 19. Bajcs (Bajc-VIkanovo) Akkoriban azonban már cölöpszerkezetű és gerendafalas föld feletti építményeket építettek, mint ahogyan erről a különböző mélyedések, tűzhelyek, elszenesedett gerendák, valamint a cölöplyukak rendszerszerű csoportosulásának maradványai tanúskodnak (3. ábra 4., 4. ábra 5.). Ezek a házak főként Szlovákia északi hegyvidékén kerültek elő, bár helyenként a déli, alföldi részen is találkoztunk velük. A késő középkori házról területünkről csak kevés régészeti leletet ismerünk. A legtöbb házat a 13-15. századból Szepesszentpálon (Pavl'any-Krigov) tártak föl, ahol az utóbbi években több 2-3, vagy 4 helyiséges, kőkemencés, talpgerendás házat találtak (4. ábra 8.). Az épületfában és kőben szegény alföldi részről is rendelkezünk egy 15-16. századi lelettel, ez egy háromhelyiséges ház cölöpszerkezetú, sárral tapasztott vesszőfonatos fallal (Helemba - Chl'aba, 4. ábra 7.). Ebben a természeti környezetben a földből, döngölt