Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 4. A tapolcai apátság 1214 —i adatának hitelessége

elmondja, hogy a dobokai vár Mochy falujába való várnépek erőszakossággal vádolták Cum­pertet (impetíerunt Cumpurdinum filittm Tete­jűén), de a vádlók Váradon visszavonták pa­naszukat ugy, hogy Cumpert (praefato Cum­purdino) tisztázódott. A felperes falusiak pedig nem átallották előbb Teleguen fiát Cumpertet jőtt-ment sehonnainak, erőszakoskodónak fel­tűntetni, aki a várnépek földjét erőszakkal ragadta magához, holott később beismerték, hogy Cumpertet patronatusí jogon illeti meg a szóbanforgó fold fele része. Teleguen családja elég tekintélyes lehetett, mert ügyükben felsőbb meghagyásra előbb a nádor, most az országbíró, Demeter mester járt el. Ez utóbbi esetben a prístaldus ís egy tekintélyes, másutt is említett bihari nemes, Szili Adorján volt. Tíz év múlva 1229-ben ismét felbukkan Cumpert—Cumpurdinus neve a 353. (uj 364.) sz. jegyzőkönyvben. Mint egy Ágoston nevü ur rokona ő is hozzájárul (Cum consensu Cumpurdíni) a biharszentjánosi monostor részére torozóul ajándékozott rabszolga felszabadításá­hoz. Ez az ügyeset is azt mutatja, hogy lakó­helye Nagyváradtól nem lehetett nagyon messze. így tehát ugy az 1219, mint az 1229. évi adat világos útmutatása szerint semmi ok sincs arra, hogy az eltorzított nevü „Heuiuz"-í apát­ságot Borsodban keressük, mikor -a.z Teleguen családjának Bihar-Szilágy megyei lakóhelyétől nem lehetett távol. Elvégre nem lehet feltenni, hogy innen Miskolc mellől ment volna el az apát jobbágya a harmadik megye túlsó szélére, hogy megrabolja Teleguen özvegyét és fiát. 4. Heuiuz nem lehet azonos Tapolcával, Vitán felül áll, hogy a különös „Heuiuz" helynév eltorzított névalak. Mikor a Váradi Regístrum negyedfél százados régi kéziratát kinyomatták, mint annyi más személy- és helynév, ez ís hibás olvasattal, vagy sajtó­hibával került bele az 1550. évi kiadásba. Az a kérdés tehát, hogy miből torzult el Heuiuz helység, illetőleg az idevaló apátság neve ? Heuiuz nagyon könnyen lehetett az erede­tiben Heuuíz, mai kiejtéssel Héviz. Persze ez csak föltevés, amely csak akkor válna való­színűvé, ha az ügyeset tájékán megtalálhat­nánk a hévízi apátságot. Hévíz nevü hely­ségünk volt és van ugyan elég, de az ügyeset közelében nem lehet kimutatni egyet sem. Héviz (Nagy-Kükülló), Hévíz (Zala), Galgahévíz (Pest) bármelyike nemcsak hogy több száz kilométerre esik a valószínű színhelytől, de apátságukról sem tud semmit á" történelem. A váradi jegyzökönyvek magyarázói tehát tovább mentek egy lépéssel és ugy képzelték, hogy tulajdonkeppen valamelyik szláv elneve­zésű Tapolcáról van itt szó, amelyet a Regístrum jegyzője lefordított magyarra, Hé­víz-nek írva az idegen s ugyanolyan értelmű Tapolcát. Ez az értelmezés bármilyen önké­nyesnek látszik ís, mégis elfogadható volna, ha még egy-két egyéb hiteles adattal támo­gatni lehetne. A Heuiuz=Tapolca magyarázói­nak legnyomósabb érve a tapolcai apátság két­ségtelen fennállása a kérdéses időben. Igaz, hogy számos Tapolca nevü községünk volt a XIII. század elején, de hogy a borsodmegyeí Tapolcán kívül másiknak ís lett volna apát­sága vagy monostora, arról nincs adat. Tény tehát, hogy a Bükk aljában fennállott a kér­déses ügy idejében a Miskolc nemzetség monostora. De ez még távolról sem bizonyítja azt, hogy a heuíuz-í apát ugyanaz a személy a tapolcai apáttal. Heuiuz=Tapolca azonosítói azzal is érvel­nek, hogy nemcsak Tapolcát hívhatták Hévíz­nek, azaz meleg víznek, hanem egy adat sze­rint megfordítva, a Hejö folyócska! is nevezték Tapolcának ! Ha ez az adat helyes lenne is, még akkor sem bizonyítana mást, minthogy a Hejö és Tapolca neveket vegyesen használ­ták a borsodi meleg vizű forrás és folyócska megjelölésére, de nem bizonyítaná azt, hogy a Váradi Regístrum Heuiuz-a, esetleg Tapol­cája (?) itt Borsodban, nem pedig valamely más vidéken fekszik. De lássuk közelebbről ezt a nyomós adatot. A Hejè - Tapolca kérdés legtömörebb összefogla­lását Melích : Bolgárok és szlávok c. tanulmányiban találjuk meg. Az ide vonatkozó részlet így szól: , Anonymus müvének 31. §-a szerint Salán biro­dalma területén adott Árpid Bungernak, Borsa atyjá­nak egy nagy darab íöldet ,,a ííuvio topulucea usque ad fluium souyou que nunc uocatur míscoucy". Tudjuk, hogy ez a fluvius topulucea olv. Topaiuca az a Miskolctól nem messze eső meleg forrás és patak, amely mellett a mai tapolcai fürdő áll (1 HFK. 427, Szabó Károlyi. E patakot, illetőleg folyót, amely Oszláron alul a Tiszába szakad, forrásánál Tapolcá­nak (vö. J358-ból: er Thopoícha, Anjouk, oktar VII. 267), további folyásában Aranyostól, Ernődtől le Tisziba szakadásáig Hijónek, Héjönak. azaz meleg folyónak nevezik (1. Lipszky, Rep. ; Huníalvy P., Magyarország ethnogr. 382.) Ez a kettős név nagyon régi keletű. Á folyónak Ernődön aluli részét Anonymus is eredeti magyar szóval í/eu/ou-nak nevezi (vó. Anon. 31. §. : iuxta íluuium heuyou usque ad thysciam et usque ad emuid), sőt magának a forrásnak, Tapolcá­nak is előkerül a régiségben, magyar köznévbői ala­kult Hcxiviz neve is (vő. J2Í4. Vár. Reg: 32J. §: Abbatis de Heuiuz, 1219 Vir. Reg. 41. §. mouasterij de Taplucya ; a borsodmegyti hévízi=tapolcai bencés apátságról 1. Csinki I. 180, J92)." (I. Melích, M. Nyelv Í92J. XVII. 9. 1.) Karácsonyt és Borovszky a Vár. Registr. akadémiai hasonmás kiadásában igy magyaráz­zák „Heuiuz"-t : Most Tapolca Borsod megyé­ben Miskolc várostól délfelé. (L. Karácsonyi— Borovszky: Regístrum Varadíense, Bp. 1903. 186. oldal 3. jegyzetében „Nunc Tapolcza ín com. Borsod ab oppído Mískolcz meridiem versus".) Ezt az egyeztetést, nyelvtörténeti szem­pontból vizsgálva Anonymus ide vonatkozó 31. §-át, elfogadja tehát Melich János is. Leg­kiválóbb szlavistánk — Anonymus nagyszerű

Next

/
Oldalképek
Tartalom