Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok (Miskolc, 1987)

Marjalaki Kiss Lajos tudományos tevékenysége: - 6. Gondolatok a magyar nép eredetéről

S7tán az egyéb világos értelmű neveket közlöm. Könnyebb áttekinthetőség céljából megyék szerint csoportosítom őket. Alsó-Fehér megyében: Maros, Nádaspatak. Poklos, Sárd, Tó, Udvarág, Bocsárd. Arad megyében: Száraz ér. Ugyanitt egyetlenegy újabban előkerült oklevélben. 3-ban: Körös, Sáros, Hölgy es (t. i. X enyétes), Hódos, Ér, Fok, Kengyel víz. Beszterce-Naszód megyében: Szamos, Sajó. Bodagd. Bihar megyében: Gyepes, Körös, Medgyes. Somos, Hév jó, Berek jó (ma Rpre:tyó), Tekerő, Szakái ér, Szil ér, Omsó ér. Brassó megyében: Tömös, Barca, Olt. Fogaras megyében: Árpás. Eger. Hunyad megyében: Nádos-patak, Feredő gyógy. Kis- és Nagy-Küküllő megyében: Hévíz. Küküllő. Kolozs megyében: Almás. Aranyosfoka. Darvas-tó, Nyulas. Nádas. Sebes. Szamos, Aszujó séd, Borzasztó mocsár. Krassó-Szörény megyében: Temes. Maros-Torda megyében: Szakái. Szatmár megyében: Hidas, Erős-ág, Füzes. Hódos. Kékes. Kovás, Lápos, Berkesd. Berekszó (ma Burszó. az 1236-ban említett Fentős erdő mellett), Bikapatak, Fertő, Fekete víz, másképp Monyc-ós. Sár. Somos. Egy újabban előkerült oklevélben 1181-boï a Szamos mellett: Sebes-patak, Tur, Ered, Sár és Kerektó. Szilágy megyében: Almás, Egres, Egregy, Szilágy. Szolnok-Doboka megyében: Egres, Gyékényes, Lápos, Szamos, Sajó, Mélyséd. Temes megyében: Temes, Harangod. Bega. Tor da-Aranyos megyében: Aranyos, örményes. Ugocsa megyében: Homus patak. A Székely-föld ezen korbeli vizeiről még nem szólnak az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy ott akkor is magyar folyónevek voltak használatban. Az erdélyi folyónevek tanúsága Erdélyben nemcsak a fent elsorolt víznevek magyar eredetűek. Hogy csak egy néhánnyal pótoljam meg: ott folydogál a Vargyas, Homoród. Nyárád, a másik Almás, Szartos, Pogánis, Karas, Berény, Gyógy, Székás, Hideg, Hortobágy, Gyéres, Ludas, a másik Kapus, Görgény, Bodza is. A Trianon óta Romániához tartozó országrészen még legalább vagy ezer magyar víznevet lehe :ne elsorolni. Természetesen ezek között sok apró patak is lenne, s ezeknek az őslakosság kilétének megállapításához értéktelen volna a bizonyító erejük. Ellenben minél nagyobb valamely folyó, annul messzebb időre nyúlik vissza nettének eredete. Annak elbírálására, hogy melyek hát keleti országrészeink legnagyobb vizei, saját válogatásom helyett mások, háború előtti térképkészítők selejtezésére bízom az ügyet. Kogutowicz iskolai fali térképén és iskolai atlaszának hegy- és vízrajzi lapján csak a jelentékenyebb, t. i. földrajzi szempontból legjelentékenyebb folyók neveit írja ki. — Szerinte az erdélyi területeknek ezek a legnagyobb folyói: Tisza; Visó, Iza, Tur, Kraszna. Ecsedi láp, Száraz ér. Aranka. Szamos 2; Lápos. Sajó, Beszterce. Almás. Körös 3: Ér, Berettyó, Dragán-patak. Maros; Nyárád, Küküllő 2, Aranyos, Sebes. Sztrigy, Riumare, Jára, Gyógy. Ompoiy. Kapus. Olt: Fekete-ügy, Barca, Vargyas, Homoród. Hortobágy. Cibin. Temes; Bega. Bisztra, Pogánis, Berzava. Duna: Karas, Nera, Cserna; Tatros, Bodza, Zsil. A Kogutowicz-térkép 51 folyóneve eredet szerint így oszlik meg: magyar eredetű folyónév 33, szláv eredetű folyónév 6. román eredetű folyónév 2. ismeretlen eredetű folyónév 10. Nagyon tanulságos szám: 51 víznévből csak két hegyi pataknak adott nevet a román lakosság — mások szerint 700, szerintem 1000 év alatt. A magyar eredetű vízne-