Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója vagy diariuma, 1917-176
[63] 1747-1748 1747. szeptember 21-én volt a tiszteletreméltó atyafi [lelkész] urak gyűlése (Congregatio Ven. D. Fratrum) Fancsalon, amelyen részt vett nemzetes Thuranszky László, Masary János, Fancsalyjob Pál és az itthoni patrónusok. A gyűlésen igen tisztelendő Ignathi György lelkész uram211 és nagytudományú Fayko Ábrahám uram,212 Czekehaza-i tanító - az előbbi tisztelendő Lyci István213 uram, az utóbbi nagytudományú Grenertius András helyett -, akiket az elmúlt évben hívtak meg a [papi] társulatba (contubernium), miután a törvény szerint letévén a leteendőket, felvétettek. Ugyanezen a gyűlésen átadtam mind a belépés, mind a távozás költségeinek jegyzékét a számadás kiszámolására, amelyet nemzetes Thuranszky László uram magához vett. Ugyanebben az [1747.] évben tekintetes Szirmay István uram szeptember 11-én a legszebb reményekre jogosító fiával214 együtt Pestre ment, hogy ott a fiút valamelyik prókátornak (procuratori] kommendálja, innen ugyanezen hónap 24. napján tért vissza, és hozott nekem öltözetre három rőf posztót. [1747.] szeptember 26-án Matocsiné215 asszony felajánlott négy köböl búzát. Szeptember 11-én veszekedés támadt Dolevicenj216 urammal a méhek miatt, azt állította ugyanis, hogy [méheim] az övéit elvitték, de elismerte, hogy ok nélkül parancsolgatott nekem, és szeptember 21-én bocsánatot kért. Moeror abi, mens laeta redi, qui cuncta gubernat Hic illum, qui me nunc premit, inveniet.217 [Gyászolok, távozz, és boldogan térj vissza elmém, aki mindeneket kormányoz Az fogja őt, aki engem most nyomorít, megtalálni.] 1748. február 16-án nemzetes Fay Ádám uram két köböl búzát [adott]. Borsod vármegye [1747.] december 13-án tartott törvényszéki ülésén ismét felvették a Simonides uram218 elleni pert, és azt a határozatot hozták, mivel rögtön az első terminuson önként ajánlotta és határozta el magát a visszalépésre, hogy egy ideig maradjon Kurityanban, így a szolgabíró teljesen feleslegesen figyelmezteti, hogy ha nem távozott volna el Kurityanból, elfogják. 211 Ignáth György (szül. 1693 k.j 1743-ban girálti (ma: Giráltovce, Szlovákia] ev. lelkész, a sárosi ev. egyházmegye jegyzője volt. Hörk 1885. 152., 312-313. Ignáth György Lyci István korábbi monoki, majd cekeházai evangélikus lelkészt követte 1747-ben Cekeházán. 212 (Fayko, Fajkó] Ábrahám cekeházai kántor és orgonista, apja: Fayko Zakariás plavnitzi (Sáros m., ma: Plavnica, Szlovákia] rektor, anyja: Orlovits Mária, a csicsvai vár udvarbírájának leánya. 1712. június 16-án született Plavnitzon, előbb szülőhelyén, majd a Sáros vármegyei Dobovitzen (Tarcadobó, ma: Dubovica, Szlovákia), illetve Krompachon (Korompa, ma: Krompachy, Szlovákia) tanult. 1732-ben hívták meg a körmöci iskolából a kassai evangélikus egyházhoz, 10 évig szolgált Kassán, 1742-ben Pazdicsra (Zemplén vm, ma: Pozdisovce, Szlovákia) hívták, itt 4 évig maradt, végül 1746-ban törvényes meghívást kap a hegyaljai Cekeháza evangélikus egyházához. Fajko Ábrahám önéletrajza, Fancsal, 1747. szept. 21. EOL AEG V. 27. 213 Lyci István 1737-től cekeházai (korábban monoki) ev. lelkész. 214 Ifj. Szirmay (Jób) István, anyja: Görgey Zsófia Julianna (1698-1737) 215 Matolcsy Györgyné Asguthy Mária birtokos és az evangélikus egyház jótevője 216 Doleviczeny János Éliás, Wozar Zsófia férje, fancsali birtokos és patrónus 217 A vers nagyon hasonlít az alsó-szászországi Loccum cisztercita kolostora perjele, az 1592- ben meghalt Georg ÜLDENDORPnak két verssorához (a kolostor szerzetesei a 16. század végén áttértek az evangélikus hitre, és a kolostor azóta evangélikus intézmény): Moeror abi, mens laeta redi, Deus omnia cernit, / Mox illum, qui te jam premit inveniet. Christoph Weidemann 1822.63. 218 Simonides András lelkész, a kurittyáni (Borsod m.) evangélikus egyház alapító papja 172
