Gyulai Éva: Régi Diárium - Clementis János fancsali evangélikus lelkész naplója, 1719-1760 - Officina Musei 25. (Miskolc, 2018)
Clementis János (1692-1763), fancsali evangélikus lelkész és egyháza a 18. század első felében
fegyveres vármegyei hajdúinak segítségével.58 A fancsali dementis János apja, a papi pályára csak igen későn lépett Menyhért a sárosi evangélikus egyházi élet fontos szereplője volt a 18. század elején, pályafutása az egyház később vezetői, így Schwartz János szuperintendens és Matthaeides Sámuel, fiának eperjesi rektora pályáját is keresztezte. dementis Menyhért 1705. évi avatásakor apját, néhai dementis Miklóst mint Thököly (István] késmárki udvari papját nevezi meg, anyját pedig Lucius János lelkész59 lányaként. A dementis család60 Trencsén megyei eredetű, eredetileg Klebannak hívták, és dementis János fancsali lelkész nagyapja, Miklós a Gymnasiologia szerint a Trencsén megyei illavai gimnáziumban és Vágújhelyen (Hava, Nővé Mesto nad Váhom, Szlovákia) tanult, ifjúként pedig a Thurzók bitesei vagy biccsei (Nagybiccse Trencsén vármegyében, ma: Bytca, Szlovákia) udvarában szolgált mint diszkantista, azaz karénekes. Egyházi szolgálata Breznóbányán kezdődött kántorként, innen 1635-ben a Liptószentmiklós melletti Szentivánra (Liptovsky Ján, Szlovákia) került rektornak, végül Necpálra (Necpaly, Szlovákia) ment diakónusnak, innen hívta meg késmárki udvarába Thököly (I.) István (1581-1651), ahol 12 évig maradt.61 dementis Miklós (fl670 k.) a biccsei egyházkerület ordinációs jegyzőkönyvébe bejegyzett önéletrajza szerint a Trencsén megyei Bohunicon (Bohunice, Szlovákia) született, apja András, aki nem viselt egyházi tisztséget, anyja Szrnkovich Dorottya. Fiuk a trencséni Pruszkán, Vágújhelyen, Csejtén, (Pruské, Nővé Mesto nad Váhom, Cachtice, Szlovákia), a Bars megyei Hliniken (magyarul: Geletnek, ma: Hliník nad Hronom), Zólyomban, végül a Trencsén megyei Bánon (ma: Bánovce nad Bebravou, Szlovákia) tanult. Tanulmányait követően előbb Breznóbányán kántor, 1635-től pedig Liptószentmiklóson diakónus, ekkor szentelik fel Hodik (Hodikius) János (J-1642) szuperintendenciája alatt.62 A Schulek-gyűjtemény liptói adattára 58 Osztropatak [...] 1721/2. Mindig lutheránusok bírták, most 3 esztendeje Péchy György a sárosi plébánossal a templom ablakára támasztott lábtón küldte be a vármegye hajdúit, s elfoglalta a templomot. Berthóty Sámuel és Pataky Ádám lutheránus földesurak építették a templomot. - Katholikus földesúr nincs, lutheránus van. - Lakosok többsége lutheránus. Hörk 1885. 255. 59 Lucius Jánost, aki 1615-től breznóbányai káplán volt, 1623-ban Széchy György birtokos javasolta a Gömör megyei Kövi (ma: Kamenany, Szlovákia} lelkészének. A kövi evangélikus hívek, Széchy György jobbágyai, kifogásolták, hogy a földesúr által nekik ajánlott pap nem tud magyarul. Végül 1624- ben megválasztották. МЕН III. 34.; Evangélikus lap 1. (1911J/6. (1911. febr. 4.) pp. 2-3. és Evangélikus lap 2. (1912J/26. (1912. jún. 29.) p. 4. Johannes Luczius is aláírta a kishonti evangélikus egyházmegye 1617- ben a rimaráhói kastélyban szerkesztett szabályait. MEEO 185. Amikor dementis Menyhért feleségül veszi a lányát, Lucius már a Kishont vármegyei Rimaráhó (Hrachovo) papja. Klanicza Márton és Hornyánszky Viktor egyháztörténete nem említi a rimaráhói lelkészek között. МЕН III. 352.; Hornyánszky 1863. 252. 60 A Trencsén megyei Clementisekről bővebben: Frivaldszky, 2008.46-49. 61 Rezik-Matthaeides-Ruziőka 1971. 223., Frivaldszky, 2008. 223. 62 Nicol(aus) dementis Bohunicenus in distri(ctu) Trenchin, patre Andrea Clementis, matre Dorothea Szrnkovich nat(usj. Usus p[rae)ceptoribus joh(anne) Basilides in Pruszka, Thoma Mokossino Trenchinii, Tobia Ribensi, Matthia Fekna et Andrea Benczelio Csejthae, Andrea Andricio Ujhelii, Mich(aele) Adami Hlinikii, Nic(olao) Molitoris Veterosolii, Zach(aria) Lani Banovicii, a quo Briznam ad off(iciu)m cantoratus evocatus fuit, post Nicopolium, ubi etiam offficiujm diaconi ei oblatum est: ordinatus in p(rae) 27
