Goda Gertrud: Holló Barnabás (1865-1917) szobrászművész - Officina Musei 23. (Miskolc, 2016)
eseményhez alkalmazkodva romantikusnak érezzük a hangot. Minden csupa mozgás. Csak a tudatos művészi szerkesztésnek köszönhetően rendeződnek a szereplők az átlók mentén, a melynek közepén a tutajt egyensúlyozó báró alakja áll. A végleges kompozíció agyagmintája 1899- re lett kész, a felavatására pedig 1905-ig kellett várni. Az eltelt időszak alatt, 1894-ben egy másik Wesselényi-emlékmű pályázatot is kiírtak, ezúttal Zilahra: a bécsi udvar ellen agitáló ellenzék vezérét kellett szobrászilag visszaadni egy nagy köztéri műben. A fővárosi művészek a szónokló politikust mintázták meg terveikben. Nem maradt meg Holló pályaműve, de a négy résztvevő sérelmesnek tartotta, hogy a zsűri (Stróbl Alajos és Zala György) fényképfelvételek alapján hozott döntést.12 Sokáig úgy tűnt, Holló elnyerheti a kivitelezést, de ekkora vállalkozásnál egy meglévő referenciamű mindennél többet nyomottá latban: Fadrusz János kolozsvári Mátyás-emlékműve jelentette a zilahiak számára a jogos biztonságot. Holló Barnabásnak a Wesselényi-emléktábla nemcsak a további népszerűséget biztosította, hanem 1900-ban, mint kész bronz domborművet az ország delegálta a párizsi világkiállításra, ahol ezüstéremmel (más források szerint aranyéremmel) jutalmazták. Ez a nemzetközi elismerés, lett légyen az arany- vagy ezüstérem, már nagy szakmai sikernek számított. A két, bronzból készült dombormű után módja nyílt egy márványból faragott relief elkészítésére Erzsébet királyné koszorút helyez Deák Ferenc ravatalára címmel. Bár valós eseményt ábrázol ez is, méghozzá valós helyszínen, az MTA épületében, a témája voltaképpen mégis a kiegyezés. „Mint köztudomású, Deák Ferencz ravatalára a palota előcsarnokában boldogult Erzsébet királynénk személyesen tett koszorút. Amikor királynénk Géniben merényletnek esett áldozatul, báró Eötvös Lóránd elnök, 7 898. szeptember 9-én, gyászbeszéde kapcsán vetette föl az eszmét, hogy a királynénak a palota előcsarnokában fehér márványból domborművű emléket állítsanak, s hogy ez a királynét Deák Ferencz ravatalánál ábrázolja. Holló Barnabás szobrászunk mintája után a művet szürkésfehér ruszkiczai márványból faragták és az előcsarnok (MTA) jobboldalán a középső mezőbe falazták. Az előkelő hatású, tartalmas domborművet, mely a királyné igen kifejező fejedelmi alakját a palota előcsarnokában Deák Ferencz nyitott koporsója előtt, kezében koszorúval ábrázolja, 1914. november 19-én, Szent Erzsébet napján leplezték /e."13 Talán közelebb állunk az igazsághoz, ha a művet 14
