Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szokáskeret (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században) - Tisztségviselők, a vőfély szerepe
Rangban és tiszteletben a násznagyoknak megfelelő női szereplők voltak a nyo- szolyóasszonyok. Elnevezésük feltehetően a nyoszolyával áll összefüggésben, és arra utal, hogy elsődleges szerepük a menyasszonyfektetés, az ágyvitel és a kelengye körüli feladatok ellátása volt. Általában a menyasszony nőrokonai közül kerültek ki, gyakran a keresztanya vállalta ezt a tisztséget. Számuk nem meghatározott, de jellemzően több volt belőlük. Az is gyakran előfordult, hogy a násznagy felesége volt a nyoszolyóasszony. A nyoszolyólányok szintén a menyasszony segítői, ők is a kelengye kiadása és az ágyvitel kapcsán jutottak szerephez. A verses anyagban elsősorban a nyoszolyóasszony ajándéka kapcsán jelenik meg ez a szerepkör: a vacsora során (vagy más étkezés alkalmával, például a másnap reggeli kontyolást követő hérészes ebéd végén) tálalták fel azt az ünnepi kalácsot, amelyet a nyoszolyóasszony ajándékba készített. Ennek a lakodalmi süteménynek a formája a 19-20. század folyamán sokféle változatban ismert, és a feltálalásával, kiosztásával kapcsolatban is számos rítuselemmel, szokásmozzanattal kell számolnunk .175 A lakodalom többi tisztségviselője az úgynevezett nem hivatalos tisztségviselők közé tartozik, és ezek köre meglehetősen nagy változatosságot mutat. Az ételek készítésével kapcsolatos női feladat a szakácsasszony, főzőasszony, mely szerepben számos esetben falusi specialistákat találunk. Férfi megfelelője az italokat kezelő csapos, kulcsár vagy kamarás. Bőséges adatokkal rendelkezünk a menyasszony körüli kisebb női tisztségviselőkről is, akiknek elnevezése a már említett nyoszolyólány mellett lehetett koszorús- lány, menyasszonykísérő, karolójány, tőkelány, térfót. Eszakkelet-Magyarországon és a Palócföldön elterjedt női szereplő a csigavőfély, aki a lakodalmat megelőző csigacsiná- lóba hívogatja az asszonyokat. A lakodalomba történő hívogatásra is sok helyütt külön személyeket kértek fel. A szokáselemek egy részében (búcsúztatás, asztali köszöntők) kiemelt szerep jut az örömapának és örömanyának, a menyasszony és a vőlegény szüleinek.176 A számunkra legfontosabb valamennyi szereplő közül a vőfély szerepe és annak történeti változása. Vőfély szavunk első ismert előfordulása elég korai, 1395-ből való, a „vő segítő társa” értelemben.177 Lakodalmakon való tevékenységére vonatkozóan a 17. századtól kezdődően vannak adataink, főúri és nemesi menyegzőkről. Apor Péter sokat idézett erdélyi lakodalom-leírásában egy harmadrangú szertartásvezető, korlátozott érvényességgel működő és a násznagynak alárendelt ceremóniamester szerepében tűnik fel. A 17. század végi menyegzőn a vőlegényes násznép részéről a legrangosabb személy 175 A lakodalmi kalácsokról ír BŐDI E. 2001. 98-103. Ap or Péternek az ide vonatkozó 17. század végi leírását elemzi KISBÁN E. 2001. 104-110. 176 A lakodalmi tisztségviselők és szereplők áttekintő összefoglalása: BAKÓ F. 1989. 109-135, GYÖRGYI E. 1990. 47-49. 177 Besztercei Szójegyzék, 1395: vey fel, Schlágli Szójegyzék, 1405: vefel, Zsélyi Szójegyzék, 1572: wewfel, Kolozsvári Glosszák, 1550-1577: vőfely (TESZ III. 1976. 1176.) 57 1
