Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - A család más ágbeli tagjai a népi emlékezetben
A lőcsei fehér asszony szelleme az osgyáni várban A következő történet az osgyáni várhoz, annak egyik szárnyához kötődik: „Anyám mesélte, hogy amikor még Pista bácsi felesége volt,843 Dédesből gyakran átrándultak Osgyánba. Ilyenkor a vendégszárnyban szállásolták el őket. Egy ilyen alkalommal éjszaka anyám furcsa zajra ébredt. Felkelt és kiment a folyosóra, ahol egy furcsa, fehér ruhás alakkal találkozott. Nagyon megijedt, többet nem is engedte, hogy a kastélynak abban a szárnyában szállásolják el őket. Emlékezett rá, a régi öregek is mesélték, hogy abban a szárnyban kísért a lőcsei fehér asszony szelleme. Biztos volt abban, hogy vele találkozott. Meg azt is mesélte anyám, hogy a lőcsei fehér asszony, Korponay Jánosné Géczy Julianna vére festette meg annak a szárnynak az egyik falát, amit az évszázadok során hiába meszeltek le, a vér mindig átütött a friss mészrétegen. Végül ezt a vérfoltot nagyanyám távolította el falról,844 Korponay Jánosné Géczy Julianna története nagy romantikus regényírónk, Jókai Mór tolla nyomán vált általánosan ismertté. A regény számos kiadást megélt. A szerző saját szavait idézve a regény történelmi dokumentumok alapján íródott, melyeket legnagyobbrészt a kor ismert történész tudósa, Thaly Kálmán bocsátott a rendelkezésére, a hiányzó adatokat pedig a lőcsei levéltárból, az Andrássy család hagyományaiból, valamint Probsztner Károly illusztrált régi krónikájából egészítette ki.''4" Korponay Jánosné Géczy Juliannát azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló német csapatok kezére juttatni Lőcse városát, tehát a propaganda szerint az ő árulása következtében veszett el a város.846 Noha szerepe valójában nem ez, csupán diplomáciai volt - leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált. A szatmári béke után részben kuruc apja védelmében, másrészt hogy visz- szaszerezze gyermekének az elkonfiskált családi birtokokat, feladta egy új lázadás tervét a császáriaknak, ezzel a magyar rendi gyűlés és a bécsi udvar érdekeit egyaránt sértette. Elfogták, megkínozták, majd 1714-ben hazaárulásért a győri piactéren lefejezték. De mi köze a regény főhősének Osgyánhoz és milyen szálakkal kötődik a Luzsénszkyakhoz illetve a Serényiekhez? Az első kérdésre kézenfekvő a válasz, hiszen a regény szerint Korponay Jánosné élete utolsó szakaszában Osgyánban élt családjával együtt. „A kisfiát is hazahozatta a nagyapótól az osgyáni kastélyba, s egész napját annak gyügyög- tetése foglalta el. ” - olvasható a regényben.847 843 Luzénszky Líviáról van szó, akinek az első férje István132 volt. 844 Adatközlő: Huszár Melinda. 845 JÓKAI Mór 1982. 9. 846 Az ő képmásának tartották a lőcsei várfal kapuján lévő, fehér ruhás nőalakot ábrázoló festményt, melyen egyik kezét a kulcslyukon tartja, a másikkal hívogatóan int. A képet a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. 847 JÓKAI Mór 1982. 487. 253
