Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
7. A Serényiek és az egyház - Herkó páter emléke a térségben
táns hitre.'70 Bár az 1624-ben megtartott esztergomi zsinat plébániát említ Putnokon,'71 és Pázmány 1629. évi felsorolásában is működő plébániaként jelzi370 * 372 - ami talán azzal hozható összefüggésbe, hogy amint már fentebb volt szó róla, a várbeli templom nem (vagy esetleg csak később?) lett a protestánsoké - valamikor ezt követően a putnoki katolikus egyházat hivatalosan is eltörölték.'7' Az 1636-os főesperesi látogatás alkalmával már csak három katolikus plébánia működött Gömörben, s ezek között Putnok nem szerepelt.374 Ezek szerint a putnoki katolikus egyház eltörlésére 1629-1636 közötti években kerülhetett sor. 1707-ben a dicajegyzék csak prédikátorát és református iskolamesterét említi.375 A térség a 16. század második felétől a 18. század elejéig köztudottan erős református befolyás alatt állt. A magyar hitnek is nevezett kálvinista irányzat Putnokon és vidékén szinte egyöntetűen teret nyert, s ezt a vallási egyöntetűséget csak az ellenreformáció volt képes megszüntetni, ami - mint példánk is igazolja - nem volt független a szláv telepesek érkezésétől sem. Az ellenreformáció erősödésével, a 17. század második felében a pozsonyi vértörvényszék sorra idézte maga elé a református lelkészeket. Akik nem tértek vissza a katolikus hitre, azokat elítélték, többeket közülük gályarabságra hurcoltak. 1674-ben Kálnay Péter putnoki lelkészt is elfogták és Lipótvárba zárták, majd gályarabságot szenvedett.376 Emlékét egy tábla örökíti meg a putnoki református templomban, hasonlóan a térségből elhurcolt keleméri és zubogyi gályarabságot szenvedett lelkészekhez. Az erőszakos ellenreformáció és a szláv lakosság betelepítésének hatására a vallásegység ugyan megszűnt, de a többséget alkotó magyarság megmaradt a református hiten.’77 Ez az állapot egészen a 20. század elejéig fennmaradt. Herkó páter emléke a térségben A néphit és erre hivatkozva némely szakirodalom is nagy szerepet tulajdonít térségünkben Herkó páternek, az ellenreformáció nagy harcosának. Személyének létezését ugyan vannak, akik kétségbe vonják.378 Mások történeti szemé 370 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 541. 71 Putnoki plébánia: Csömör Ernő 9; Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1857. Putnok. 372 SOÓS Imre 1985. 562. 373 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 412. 374 Ezek Krasznahorka-váralj a, Harkács, Szentsimon voltak. (BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 542.) 375 ILA Bálint 1946. 239. 376 BALOGH Béla 1894. 137; 149. 377 ILA Bálint 1946. 239. 378 A Kíváncsiak klubja elnevezésű internetes hírportálon olvasható a következő: „Herkó páter nem élt, költött alaknak sem nevezhetjük, hanem afféle homályos, meghatározhatatlan fogalom, aminő a „fene". Ha a Herkó páter felől köztudomású volna csak egyetlen folklorisztikus személyi vonás, egyetlen egy népies anekdota: lehetne vitatkozni 106
