Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
3. A Serényiek birtokai, különös tekintettel a magyarországi birtokrészekre
még ugyanabban az évben, vagyis 1578-ban megosztotta öccsével, Gáborral-^.55 Amikor az 1590-es években végrendelkezett (ekkor már megváltotta a boldogkői uradalmat az időközben elhunyt öccse özvegyétől és annak első házasságából származó örököseitől), a jelzett uradalomhoz a váron kívül a vár alatt egy nemesi udvarház, valamint a következő birtokok tartoztak: Boldogköújfalu, Árka, Alsóméra (malommal); három falu pusztahely, Szerencs, Rád és Abafalva, Csontfalva három ház jobbággyal Abaúj vármegyében. Övé volt továbbá Pest vármegyében Cinkota, Taksony fele, mellette Varsán egy puszta telek, versegd- beli részbirtok és monostori pusztatelek. Hemádnémetiben szintén volt egy nemesi udvarháza, Zemplén megyében övé volt Kak és Abony; Szabolcs megyében Kaba; Szentmihály és Szekeres egy része egy nemesi udvarhellyel Sáros vármegyében; Kövesd negyed része Heves vármegyében, Gömör vármegyében Kelemér, Poszoba, Rás és Levárt, valamint diósgyőri háza és szőleje (amit az első három gömöri falu jobbágysága kapált).56 Ezeken túlmenően Taktaközben is voltak birtokai.57 Végrendeletében ugyan nem kerül említésre, de a források szerint 1598-ban a Nógrád vármegyei Persének is részbirtokosa volt, mely falu aztán a 17. században elpusztult.58 Ugyancsak Nógrádban övé volt Bolgárom, Füleksávoly, Garáb, Ipolynyitra.59 A taktaközi és nógrádi birtokokat kivéve javairól unokaöccse (elhunyt bátyjának alig néhány hónapos unokája), Mihály42 javára végrendelkezett.60 Ám mivel a későbbiekben a család ezt a végrendeletet több oldalról is támadta, Mihály42 apja, Ferenc^ 1612 augusztusában Boldogkőt eladta Palocsai Horváth Györgynek, Nedec vár urának.61 Ám az adásvétel valószínűleg csak 1614-ben emelkedett jogerőre, Ferenc^ ugyanis ekkor egyezett meg a boldogkői uradalomból részét követelő lánytestvérével.62 1612-ben a Gömör megyei Kelemér, Poszoba, Felsőrás birtokait is eladta 6200 magyar forintért Korláth István és felesége, Barna Anna részére.6' Minden bizonnyal ezek árát fordította 1614-ben a morvaországi szvetlói uradalom megvásárlására.64 Ezen Mihálynak^ Bosnyák Zsófiával kötött házassága révén, vagy Pál44 és Tersztyánszky Mária Klára házassága révén (akinek anyja szintén Bosnyák lány, B. Brigitta - feltehetőleg Bosnyák Zsófia testvére - volt) a Serényiek részesedést szereztek a Pozsony vármegyei Magyarbélen, mely birtok később az Esztergom vármegyei Bátorkeszivel együtt a Serényiek után leányági örökösödés révén a Csákyaké lett.65 55 MZA: G-77/180. 56 GÉRESI Kálmán szerk. 1885. 486-487; 496-497. 57 GÉRESI Kálmán szerk. 1885.492. 58 BOROVSZKY Samu szerk. 1988. 103. A falu másik birtokosa Szentmariay György volt, Mihály34 nevelt lányának a férje. (Lásd: uo.) 54 BOROVSZKY Samu szerk. 1988. 18.; 44.; 45.; 55. 60 GÉRESI Kálmán szerk. 1885. 486-487.; 496-497. 61 K. VÉGH Katalin 1966. 113. 62 MZA: G-77/180. 63 MZA: G-77/180. 64 MZA: G-77. 29/2; MZA: Balcárek, Pavel 1988. 5. 65 MZA: Balcárek, Pavel 1988a. 8. 19
