Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
7. A Serényiek és az egyház - Előzmények
7. A SERÉNYIEK ÉS AZ EGYHÁZ Előzmények A putnoki római katolikus egyház a legrégibb alapítású keresztény egyházak egyike Gömör megyében. 1286-ban már fennállott, ám ebben a térségben a reformáció egészen korán, már aló. század közepe táján gyökeret vert, s rövid időn belül Putnokon is általánossá vált a lakosság körében. A település akkori földesurai, a Putnokyak is támogatták a reformációt. Ezt támasztja alá az az adat, mely szerint Putnoky György 1550-ben írott testamentumában kiskorú fiának gyámjaként Nádasdy Tamás és Balassa Zsigmond személyében a hitújítás két elismert harcosát jelölte meg.360 Ez az időszak (1550-1552) lehetett a reformáció putnoki győzedelmének időszaka, bár ekkor még katolikus plébánosa is volt a városnak, aki a gyámságot az apa végakarata ellenére is magához akarta ragadni.361 Nagy valószínűséggel a lakosság szinte egyöntetűen református lett, csak a plébános maradt meg katolikusnak, s hívei közül esetleg néhányan, de ezek száma elenyészően csekély lehetett. Egyes vélekedések szerint a várbeli templom nem került a protestánsok kezébe.'6" A reformátusok külön templomot állítottak maguknak.363 Bár ennek ellentmondóan vélekedik Ila Bálint, aki szerint református prédikátor szolgált az ősi templomban, mert 1595-ben a tizedet a prédikátor (concionator) szedte.'64 Ez az ősi templom, mely akkor már a református híveket szolgálta, 1692 körül leégett.’6' Helyette a reformátusok fatemplomot építettek.’66 1 5 9 8-ban került feljegyezésre először a putnoki prédikátor neve, Túri György. Az első református egyházlátogatási jegyzőkönyv 1619-ből való, ekkor Tornai Sámuel szolgálta a híveket.367 Tehát Putnok lakossága korán és gyakorlatilag egységesen a reformáció híve lett. A putnoki református egyház I. Lipót császár368 369 alatt, 1681-ben lett törvényesen bejegyezve, mint erre Balogh Béla utal.’69 Az 1562. évi nagyszombati zsinat már azon települések között sorolja föl Putnokot (Rozsnyó, Csetnek, Pelsőc, Deresk és Rimaszombat mellett), melyeknek lakosai áttértek a protes360 BALOGH Béla 1894. 135. 361 BALOGH Béla 1894. 133. 362 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 550. 363 BALOGH Béla 1894. 137. 364 ILA Bálint 1946. 239. 365 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 82; ILA Bálint 1946. 239. 366 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 82. 367 BALOGH Béla 1894. 136. 368 Élt 1640-1705 között, 1655-ben koronázták magyar királlyá, 1658-ban németrómai császárnak választották. (Internetes források: wikipédia, I. Lipót magyar király.) 369 BALOGH Béla 1894. 137. 105
