Goda Gertrud: Varga Miklós szobrászművész (Officina Musei 15. Miskolc, 2007)

volt azokkal, s majd e kollekció három márványszobrára (Torzó; Madárpár; Kibontakozás) méltán kapja meg a Miskolci Téli Tárlat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának díját ( 1984). Maga a művész nyilatkozta: H. Arp művészete elementáris hatást gyakorolt rá, különösen azok után, hogy műveivel a valóságban is találkozott. Magáévá tette annak organikus életteliségét, az absztrakción belüli konkrétságot, azt ahogyan halat, madarat, virágot teremthet. Sőt egyiket a másikból és viszont. És ez a metamorfózis szinte minden kései müvét áthatja. A madárral, mint élőlénnyel Varga Miklós munkásságában először 1970-ben találkoztunk (Madárpár, szürke márványból, egykor a Kilián-déli lakótelepen - eltűnt). A csaknem szimmetrikus, tiszta körvonalra komponáltságban érezni lehet valamit a népművészetből, de később ez csak a sziluett hatásban marad meg, s egy másik nagyon szép madárpárosában, ^Pingvinekben (AB.-A.-Z. Megyei Önkormányzat tulajdona - 1976). Azután a felvetett aszimmetriát fejleszti tovább. A tisztaságra való törekvés hatja át a felröppenő, a tollait felborzoló bronzmadarait (Madár 1980 - több sikeres variációját - Miskolci Nemzeti Színház tulajdona). A formai Mackók, 1976