Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

az együttműködés természetes dolog. A gyűjtemények létrehozása és gyarapítása helyi feladat, ám azok tudományos feldolgozása és bemutatása, a közös örökség együttes értelmezése regionális (és tágabb) szakmai érdek a határ mindkét oldalán. A kapcsolatokat elsődlegesen ezek a szakmai elkötelezettségek tartják életben, viszonylag ritka az írásbeli megállapodás, szerződés, ráadásul sérülékenyebb is, mint a perszonális érintkezés. Viszonylag ritkák a közös kiállítások (ennek okait másutt említem), gyakoriak viszont a konzultációk, közös konferenciák, publikációk cseréje. Akadályozza az együttműködést, hogy ritka ma már a kétnyelvűség - különösen a magyar oldalon - a muzeológusok között, s a vidéki múzeumokban még csak most nő fel - újra - az a generáció, amelyik számára a közvetítő világnyelv ismerete természetes készség. 5. A virulens múzeumi kapcsolatok mögött általában a települések, mikrorégiók többirányú együttműködése, illetve annak támogatása áll. A közgyűjtemények önerőből nem tudnak túljutni a szűk szakmai kapcsolatokon, már egy közös kiállítás létrehozását is sok adminisztratív és financiális akadály nehezíti. A városok közötti megállapodások (Vác-Ipolyság [Sahy], Salgótarján-Losonc [Lucenec], Miskolc-Kassa [Kosice], Sárospatak-Királyhelmec [Král'ovsky Chlmec] stb.) húzzák magukkal a múzeumokat is. 6. Hiányoznak a korábban bevett, központilag támogatott tanulmányutak, ösztöndíjak, amelyek révén a muzeológusok - kölcsönösen - megismerhették saját szakterületük határon túli gyűjteményeit, adottságait, tapasztalatait. 7. A kapcsolatok tartalma nem mindig az intézmények, ill. szakmák hosszú távú érdekeit tükrözi. A szlovák partnerek által nem ritkán hangoztatott reciprocitás nem a muzeológia szempontjait tükrözi. Közös múltunk ismeretében nem lehet meglepő, hogy a szakmai előzmények feltárására induló kezdeményezések leginkább Magyarországról indulnak ki, ugyanakkor az sem meglepő természetesen, ha ezek nem kapnak prioritást a határ másik oldalán. Remélem, hogy a magyarországi múzeumügy bicentenáriumi programjai 2002-ben örvendetes kivételek lesznek majd ebben a vonatkozásban is. III. Lehetőségek és javaslatok Kétoldalú államközi szerződésnek kellene megformálnia a kulturális és tudományos együttműködés kereteit, ami - túl a múzeumügy nemzetközi elvárásain - a két szomszédos ország és kapcsolatuk sajátosságait is figyelembe venné, s keretszerződésként jelenítené meg a közgyűjtemények együttműködésének lehetőségeit. Ha mindennek a két ország művelődéspolitikája, ill. az Európai Unió pénzügyi prioritást is biztosítana, akkor reális lehetősége lenne annak, hogy a határ két oldalának múzeumai konkrét és reális tartalommal töltsék ki ezeket a kereteket. Szólnak érvek amellett, hogy a határ menti muzeológia prioritásainak megfogalmazásában és a folyamatos kétoldalú egyeztetésben kis létszámú konzultatív