18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET - A köznemesség gazdálkodása a XVIII. században

darabban Somogy és Sopron vármegyében s Mesterházy 92 holdnyi úrbéres földje 7 különböző helyen ugyanott. A középbirtokosok közül Guary Miklós 140 és Podmaniczy 600 holdja ugyancsak Somogy és Sopron, Gömbös Tamás 129 holdja Somogy, Sopron és Vas megyében terült el. S amint távolabbi, szomszéd vármegyékben való birtoklással is nemritkán erős szétforgácsoltság járt együtt: a középbirtokosok sorában Tallián Gábor 262 holdja (Sopron, Zala) 4, Polányi 109 és Niczky János 303 holdja (Sopron, Vas) meg Egerváry 409 holdja (Vas, Zala) 5, Szegedy Mihály 239 (ugyanott) és Niczky Lázár 784 úrbéres holdja (Sopron, Vas) 6, Szegedy Ignác 354 holdja (Vas és Zala megye) 9 részben (de ezen felül Szegedy Mihállyal együtt külön is bírt 506 holdat Somogyban, Vasban, Zalában), Mérey 723 holdas úrbéres birtoka (Somogy és Zala megyében) pedig 11 darabban terült el. Ez a tagoltság még fokozta a birtokoknak a dűlős-nyomásos rendszerrel együttjáró szétszórtságát. A Bars megyei Tajnán Tajnay János 3 3

/s nemes udvarhelyet bírt, ami réten, káposztás- és szilváskerten kívül 49,5 holdat tett. 1693-ban 2 nemesi helyét s 1 jobbágyának Vs puszta telkét írták össze a nevén; ez 22 különböző dűlőben fekvő 39,5 holdnyi örökös, továbbá 1 hold zálogos szántóföldet jelentett. Majd miután megnyert pör V2 fundus- és 1 jobbágygyarapodást hozott számára, atyafiságos osztozkodás alapján a következők jutottak neki: tíz Va-2 holdas darabban 10,5 hold bevetett föld, hozzá nyolc hasonló nagyságú, eltérő fekvésű részletben 9,5 hold ugar; 1 puszta telek hétféle /2-3 holdas földszeletekben, együtt 8 hold, hozzá ugarföld négy 1-3 holdas részben, 7 hold; 1 jobbágyfundus fölépült házzal s 1 jobbággyal három 1 holdas részletben s ugar öt 1 /4-2 /2 holdas darabban, 8,5 hold; irtványföld négy 1-4 holdas részben, 9 hold; összesen 41 tagban 52,5 hold, mindez befogad 86 szapu vetőmagot. A másik két osztályos társ: Tajnay Péter és Pál ugyanekkor harmincnégy /V-5 holdas darabra tagolódó 51,5 holdban részesült, ami együttesen 18 hold bevetett, 20,5 hold ugarföldből, 4 hold puszta telekhez tartozó és jobbágy által kiváltott területből és 9 hold irtványból tevődött össze, s ugyancsak 86 szapunak felelt meg. Az ugarföld arányából is kitűnik, hogy a szántóföldet két nyomásban művelték; háromnyomásű rendszer esetén elaprózottság és szétszórtság föltehetően még nagyobb lett volna.

7 Az eldarabolt állapottal járó nehézségeket még szaporította, hogy egy-egy falunak gyakran több földesura is volt, s amint a nemesség száma növekedett és önállóvá lett családtagoknak új fundust kellett kihasítani, a részbirtokosoknak a határ éléséhez fűződő jogviszonya tovább bonyolódott. A dunántúli megyékben a több földesúrhoz tartozó helységek száma megyénként 16,36-85,93, átlagban 31,76%-ra rúgott, s bennük 2-14 megnevezett birtokossal, örökösökkel, családokkal, további társbirtokosokkal, „és másokkal", „kisebb birtokosokkal" s mindezek különféle kombinációival is lehetett találkozni. Pest megye 97 községéből 51,55%nak volt egynél több: 2-16 földesura, azután 7, sőt 17 fő egy-egy családdal együtt, 18 és 19 birtokos pedig egy-egy fölmenő örököseivel közösen;

8 pedig ott nagy szerepetjátszott a nagybirtok, melyre a sokfelé osztottság sokkal kevésbé volt jellem'Gr. Révay József: Kisnemesek Tajnán. Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg monográfiájához. Budapest, 1942. 137-140, 144-153. p. H Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok, 3.) Budapest, 1967. 99-332. p.