Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

AZ AVAS FÖLDRAJZI NÉVRŐL Miskolc város meghatározó jellegzetessége a település fölé emelkedő Avas, oldalán a monumentális, gótikus templommal, körötte a műemléki temetővel és fölöttük a jellegzetes pincékkel és borházakkal. 1790-ben már KAZINCZY Ferenc is említi: „avasnak hívják Miskólcznak azt az Észak felé néző hegy-oldalát, melyben gazdag pintzéi vágynak."

1 FÉNYES Elek geográfiai szótárában 1851-ben így fogalmazott: „Miskolcz, Borsod vmegyében nagy és népes szabadalmas koronái város... Vidéke kies, levegője egészséges. Maga a város a Tetemvár és Avashegy közt fekszik északról és délről szelektől védve, nyugatról a diósgyőri völgynek, keletről a Sajónak szabad sík tér nyílik."

2 Miskolc jeles történésze, MARJALAKI KISS Lajos 1938-ban írt egy kis cikket az Avasról. Álljon itt az ő méltatása is: „Miskolc város látképéből szembeszökően emelkedik ki a város egyik híressége, az Avas. Pedig még csak hogy rangja sincsen, hiszen 234 méteres tengerszint fölötti magasságával csupán a nagyobb dombok közé számítható... Miskolc város közepéből nézve azonban nagyszerű látványt nyújt és bátran párhuzamba lehet állítani a Gellért-heggyel, vagy a Brassó melletti Cenkkel s kedvező földrajzi elhelyezkedése folytán kétségtelenül egyike a legérdekesebb és leghíresebb magyar hegyeknek."

3 Az 1929-ben megjelent várostörténeti összefoglalás pedig így idézi TFIURY József szavait: „Az Avas Miskolcnak a bokrétás kalapja, ezer pincéje a miskolciak kedélyének a forrása. Tősgyökeres miskolcivá csak úgy lehet bárki jött-ment itteni lakos, ha pincét szerzett az Avason..."

4 Néhány évtizede számon tartják pincéi mellett patinás temetőjét, templomát, kilátóját, s újabban lakótelepét és gimnáziumát. A miskolci polgár egyedinek tartja a lankás „hegy" nevét, az idelátogatók pedig gyakran furcsállják az elnevezést a köznyelvben nem éppen kellemes jelentéstartalma miatt. Vizsgáljuk meg az Avas földrajzi név, illetőleg az avas főnév, valamint melléknév földrajzi előfordulását és jelentésének történeti alakulását. A nemrégiben negyedik, bővített kiadásban megjelent Földrajzi nevek etimológiai szótára csupán két Avas hegyet és négy avassal kezdődő falunevet említ. A Miskolc melletti 234 m magas dombot, illetőleg a Tisza és a Túr között elterülő hegységet, amely az Alföld északkeleti végeinél emelkedik. Az Avas hegység területén négy falu Avasalja, Avaslekence, Avasújfahi és Avasújváros - őrzi a vizsgált földrajzi nevet.

5 E két említett hegy mellett a magyar népterület legkülönbözőbb vidékein elég sok Avas helynév, illetőleg avas jelzővel ellátott területnév fordul elő. A teljesség igénye nélkül említsünk néhány adatot: Az erdészeti oklevéltár 1745-ből a Miskolchoz közel fekvő Bükk' KAZINCZY F., Orpheus, I. 64. 2 FÉNYES E., 1851. II. 93. 1 MARJALAKI KISS L., 1938. 3. 4 HALMAY B.-LESZIH A., 1929. 456. 5 KISS L., 1988. 125-126.