Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

interventióval szemben sem fogunk fegyvert ragadni, hogy Németországot megtámadjuk. Én hiszem, hogy a t. minister ur értesült, mert hisz Németországgal barátságos viszonyban állunk és Magyarország is közösen képviselve van ott; hanem ez a szervezet nagyterjedelmű, mélyre hat és tápláló gyökereit nagy részben Magyarországból is szedi. (Ugy van!) ... Ha tehát a t. ministerelnök ur, mint államférfiú tekintettel arra a viszonyra, a mely jelenleg Magyarország és Németország közt fennáll, egyátalában nem tarthatja elfogadhatónak azt, hogy lépések történjenek és hogy tartózkodó és beváró állást kivan elfoglalni, nekem, tekintettel a jelenlegi viszonyokra, ez ellen egyátalában kifogásom nincs; de már azt nem fogadhatom el, hogy csak kifelé akar méltóságteljes nyugalommal imponálni és belül azt a szítást tűri minden megtorlás nélkül, mert nemcsak a berlini és bécsi lapokban, a melyekről egytől egyig ki tudom mutatni, hogy melyik milyen álláspontot foglal el, az angol sajtóban is csak a múltkor jelent meg a „Daily News"-ban egy czikk, a melynek stylusa után ítélve, rá mernék mutatni arra, ki azt irta, mert más nem írhatta; és szemben azzal [161] a ténynyel, hogy az angol sajtó igy formáltatik a magyar ügyekről, mikor annak legelőkelőbb lapja a Times arról a vitáról, mely a képviselőházban a szászok ügyében folyt, csak ugy értesül és annyit tud meg, hogy itt voltaképen arról van szó, vájjon a német és török nyelv használata engedtessék-e meg Erdélyben. Bocsánatot kérek, én a magam részéről megnyugtatónak nem tarthatom; nem hiszem hogy kellőképen megtörténtek azon lépések, melyek nagyobb bajokat megelőzni egyáltalában alkalmasak. Én megtaláltam az alkalmat arra, hogy a magam szempontjából elmondjam, miként fogom fel a dolgot. Én magam is opportunusnak találom, hogy miután a képviselőház mai tárgyalása, a felelet és viszonválasz, lehető nagy körben meghallgatást fognak találni, a sajtó által is terjesztetni fog, egyelőre tehát elég történt e dologban. A jövőre úgyis meg van adva akár nekem, akár bármelyik képviselő umak a mód és alkalom, hogy felszólalást téve, az esetet újra napirendre hozza. Kijelentem, hogy a ministerelnök ur válaszát tudomásul veszem. 1881—84. 12. A delegáció intézményéről és Bosznia-Herczegovina occupatiójáról 1882. február 24. KN. 1881—1884. III. 239—242. ... [239] A t. ház emlékezni fog, hogy Baross Gábor t. képviselőtársam a maga álláspontjáról hozzászólott a delegatió keretéhez; ezzel szemben emlékezni fog a t. ház, hogy Eötvös Károly t. barátom e padokról a delegatiót mint oly bizottságot mutatta be, a mely semmivel sem különb, mint akár a háznak könyvtári bizottsága. T. ház! Én sem az egyik, sem a másik nézetet nem osztom: én igenis elismerem, hogy a delegatió intézménye a törvényen alapszik, de a midőn ezt elismerem, egyszersmind kinyilatkoztatom, mint leghatározottabb meggyőződésemet, hogy a delegatió intézménye noha törvényben is gyökeredzik, az alkotmány keretébe be nem vonható, be nem illeszthető intézmény. Az alkotmányos fogalomnak, még ha csak a parlamentáris praxist vesszük is, sarkalatos alapköve okvetlenül az, hogy a nemzet ügyeinek vezetésére nézve a souverainitást megosztjuk a törvényhozó testület és korona között. ... [240] Ez, t. képviselőház, az, a mit én a delegatió intézményére vonatkozólag mondani akartam s minthogy már felszólaltam, legyen megengedve t. ház, hogy magára az occupatióra nézve is elmondjam nézeteimet. (Halljuk!) Én nem akarom a t. ház emlékező tehetségét visszafárasztani azokra a vitákra, a melyek Bosznia és Herczegovina occupatiója alkalmával itt e házban s különösen e padokról mondattak. A ki azt a fáradságot veszi magának és elolvassa az akkori nyilatkozatokat, a melyek e padokról felhangzottak és veszi azt a részt, a hol mi megjósoltuk az occupatio következményeit, daczára annak, hogy akkor a sajtó bizonyos része, bizonyos igen befolyásos politikusok azt mondták, hogy a mit mi jósolunk, az csak egy paradox észjárás következménye: az tapasztalni fogja, hogy azok a jóslatok beteljesedtek, mert azon fordultak meg, hogy Bosznia és Herczegovina másra soha nem vezethet, mint egy olyan conflictusra, a mely utolsó sorban a nemzetre nézve veszedelmes. Ime t. ház. ez most bekövetkezett. Jókai képviselő ur múltkori beszédében, bár nem mondta ki a szót, de egész érvelése oda ment ki, hogy Bosznia és Herczegovina szükséges nekünk Dalmatia meg-