Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
III. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK - 3. Gabonadézsma-bortized
ducuntur, idem Inductor ejuscemodi vinorum a Decimatore Nonalium Vinorum sigillum petere consuevit, et vigore eiusdem sigilli vinum induci. Eo tempore ipse A. quoddam vini vasculum induxisset, in cujus inductionem nullum sigillum a decimatore habuisset, quia siligillum ostendere non potuisset, de facto vinum eidem ademissent, et Manibus Praefecti protunc constituti assignassent). 390 A földesúri dézsma adminisztrációja, láttuk, szorosan összefüggött a vár irányításával. Anna királyné 1505. évi oklevele már elredeli, hogy a terményekből a földesúrnak kell a kilencedet kiszolgáltatni az egyházi tized kiadását megelőzőleg. 391 1563-ban a kamarai vizsgálat is a földesúri dézsmálást részesíti előnyben, s úgy tűnik, ez a gyakorlat a későközépkorban és a kora újkorban nem változott Miskolcon. Nem tudjuk, a miskolciaknak az a kiváltsága megmaradt-e a zálogbirtokosi korban is, hogy kényszer nélkül, egy arra kijelölt helyen szabadon hagyhatják ott a szőlőben kicsomoszolt must tizedét. A törkölyt megcsapoló katonák, tisztviselők már említett, és a Hegyalján is dívott gyakorlatát érthetővé, de legalábbis magyarázhatóvá teszi egy késői, 1750-ben keltezett egri érseki dézsmautasítás, amely igazolja, hogy a dézsma beszolgáltatásának kijátszása évszázadokon keresztül ugyanúgy hagyományozódott, akárcsak a beszedése körüli visszaélések. „Némelly álnok, csallárd és hamis Emberek sokszor a Földös Uraság igaz jussának jeles és elszenvedhetetlen rövidségével a Termést nagyobára törötlen Csomoszolatlan a Désma Székekre vinni merészlették az Désmásoknak el ámi392 tásokra felöl egy kevés elég száraz és kifacsart Törkellell meg hintvén."" 3. Gabonadézsma - bortized Miskolc első bordézsma-jegyzékének az évéből (1549) a gabonaregestrumot is ismerjük, sőt egy évvel korábbról is, ugyanis a legkorábbi miskolci dézsmajegyzék éppen az 1548-as gabonalajstrom. Az első jegyzékekben rögtön harmadfélszáz gabonatermelő jelenik meg, s ez a szám a század utolsó éveiig nem is csökken. Ev Fő Kalangya 1 fő átlaga Dézsmaadók Bordezsma (30 kéve) (kalangya) aránya (év) (gabona/bor) 1548 235 665 2,82 1549 243 627 2,58 60/100% 1549 1576 251 264 1,05 [40]/100% [1575] 1581 269 229 0,88 50/100% 1581 1583 260 279 1,07 53/100% 1583 1598 236 355 1,50 [92]/100% [1599] 1600 156 147 0,94 53/100% 1600 A gabonatermesztők töretlenül magas száma jelzi, hogy Miskolc a kora újkorban nem vált szőlőmonokultúrás gazdálkodású mezővárossá, mezőgazdasági termelésében nem szűnt meg a beltelek pertinenciáin termesztett gabona jelentősége. Miskolc és a diósgyőri uradalom többi mezővárosa, falva gabonájára szüksége is volt a zálogbirtokosoknak 390 BmLt 501/1 2.k. 916. 391 Wenzel 1872 72. 392 HmLt XIII. 42. 1750.
