Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
A RÉPÁSHUTAI ÉS A GYERTYÁNVÖLGYI ÜVEGHUTÁK
Miután a hűtőkemencében fokozatosan lehűltek, a mesterek az üzem irodájába vitték a napi munkájuk eredményét. Itt egy alkalmazott megvizsgálta minőségüket és feljegyezte mennyiségüket. A munkások ennek megfelelően kapták fizetésüket. A Gyertyánvölgyben előállított közönséges zöld és fehér színű palacküvegeket az üvegfúvó munkások egyetlen munkafolyamat során készítették. Az ilyen termékek készítésénél az üveggyártó és üvegdíszítő tulajdonképpen egy személy volt. A gyertyánvölgyi üzem termékeinek túlnyomó többsége azonban vastagabb, durvább kiképzésű üveg volt, amelyet további megmunkálásra szántak. Ezeket az üvegeket miskolci mesterek, valamint az üveghuta emeleti részén dolgozó három munkás látott el metszett, csiszolt és vésett díszekkel. A metszett üvegeket lábbal és géppel egyaránt működtethető esztergapad forgó tengelyére erősített korongokkal előrajzolt minták alapján készítették. A csomagolásban és a késztermék értékesítésében Répáshuta lakossága jelentős szerepet vállalt. Az üveg szállítása nagyon nehéz, körülményes volt, s éppen emiatt gondos csomagolást igényelt. Kisgyőr, Sály és Gesztely falvakból beszerzett és vízben áztatott zsúpszalmába tekerték az üvegeket. A becsomagolt termékek egy részét a gyertyánvölgyi üveggyár raktáraiban tárolták, míg másik részét szekereken Diósgyőr-Vasgyár vasútállomásra, valamint az Alföld és a Felvidék különböző területeire szállították. A 19. század második felében az üveggyár fuvarosai rendszeresen felkeresték Nagykálló, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Pelsőc, Tornallya, Rozsnyó és Szikszó piacait, vásárait, ahol terményért és pénzért egyaránt árusították az üvegeket. A gyertyánvölgyi üveggyártás csupán a bükki üvegkészítés történetében jelentett magas fejlettségi fokot. A korszak más üveggyáraival szemben fejletlen kisüzem volt. A modern gyáripari technikát egyedül egy gőzgép képviselte. A korabeli üveggyárak gőzfűtéses kemencét alkalmaztak és a termelésükben jelentéktelen volt az ablaküveggyártás. A gyertyánvölgyi üzem viszont csak széntüzelésű kemencékkel rendelkezett és termelésében jelentős volt az ablaküveg készítés. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara területén összesen két üveggyár működött. Kohinka Antal és fia újantalvölgyi részvénytársaság üveggyára mögött azonban csak másodlagos szerepet tölthetett be a gyertyánvölgyi üzem. Újantalvölgyben 5000 mázsa homok és üvegcserép, 1500 mázsa segdanyag és 14 000 m 3 fa felhasználásával a gyertyán völgyi üzem összes termékének mintegy háromszorosát állították elő, évente 90 000 schokk metszett üveget. 225 férfi, 20 nő és 56 gyerek évente összesen 252 munkanapot dolgozott. 118 Schusselka Gusztáv üveggyára Borsodban azonban egyeduralkodó helyzetben volt, mert a piacok közelsége miatt kedvezőbb szállítási lehetőségei voltak, mint más üzemeknek. Ugyanakkor a Koós-féle céggel kialakított kapcsolat is monopolhelyzetet biztosított Miskolcon, ahol az ipari kiállításokon is mindig nagy sikert 118 A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1885-87. Miskolcz, 1888. 52.
