A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Takács Péter-Udvari István: A parasztok életmódja a Felsö-Ciróka völgyében Mária Terézia úrbérrendezésekor

dással, az adottságok maximális kihasználásával „kicsikarták" a megélhetés és létezés szükségleteit. Ünnepnapjaik, hétköznapjaik összekovácsolták őket, és birkózva természettel, földesúrral, pörölve égi és földi hatalmasságokkal, talán sohasem gondoltak arra, hogy egyszer a bölcs államhatalom a számukra kedves patakok vizét tározóba gyűjtve, megkérdőjelezi létük értelmét, közösségük szükségességét, és higiénés okokra hivatkozva, utódaikat szétszórja a majdani Csehszlovákia városaiba és falvaiba, őrizze emléküket, annyi más írás, tanulmány, ragaszkodás és vágy mellett ez az írás is. TAKÁCS PÉTER-UDVARI ISTVÁN JEGYZETEK 1. E vita könyvtárnyi irodalmából csak néhány fontosabb műre hívjuk fel itt a figyelmet. Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I. k. Bp. 1933.; Felhő Ibolya szerk.: Azúrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Bp. 1970. Az úrbéres birtokviszonyok felmérése folyik tovább. Varga János szíves tájékoztatása szerint az Alföld megyéinek összegzése is elkészült, kiadásra vár. Lásd még a témáról Soós Imre: Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron, 1941.; Uő.: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger, 1957.; Weltmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés. In: Pest megye múltjából. Szerk.: Keleti Ferenc, Lakatos Ernő, Makkai László. Bp. 1965. 155-202. 2. Ferdinánd Uliény: Osídlenie a vyvoj oblasti v období feudalizmu (In: Horná Cirocha, Red. Ján Podolák a kol. Kosicc, 1985. 40-113.) (A továbbiakban: F. Uliény, 1985.).; B. IIa: Die walachishe Bevölkerung der Herrschaften Murány, Csetnck und Krasznahorka. Separatum: Studia Slavica, Tomus III. Fasciculi 1-4. Bp. 1957.; Szabó István: Ugocsa megye. Bp. 1937. 104-105.; IIa Bálint: Gömör megye. I—III. Bp. 1942-1946. számos alkalommal és helyen szól a valach-jogú telepesekről.; K. Kadlec: Valasi a valasské právo v zemích slovanskych a uhcrskych. Praha, 1916. 3. A kérdés társadalmi ésetnikai vonatkozásait bizonyítja, hogy külön tudományos program keretében a térség múltjának és néprajzának teljes felmérésével nyugtatják a döntést hozók és a döntést elszenvedők lelkiismeretét. Lásd erre: Naukovij Zbirnik Muzeju Ukrajinszkoji Kulturi u Szvidniku. T. 9/2.; T. 12.; J. Podolák red.: Horná Cirocha, Kosice, 1985. Lásd még: Udvari István: A szvidniki Ukrán Kultúra Múzeuma Tudományos Gyűjteménye 12. k. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. 201-203. 4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I-IV. Pesten, 1851. 5. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 42. k. A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Bp. 1912. 6. A táblázat adatait az alábbi művekből, tanulmányokból és statisztikai kiadványokból állítottuk össze: F. Uliény, 1985. 40-113.; A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. Bp. 1897. 7. Kirilly Zsigmondné: A Homonnai-uradalom jobbágyságának gazdálkodása és társadalmi tagozódása a XVII. század első felében. (In: Makkai László szerk.: Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában, Tanulmányok Zemplén megye XVI-XVII. századi agrártörténetéből. Bp. 1966. 427-560.) A továbbiakban: Kirillyné, 1966., ill. Makkai, 1966. 8. N. Kiss István: A mezőgazdasági termelő népesség fluktuációja és extrancus birtoklás Hegyalján a XVI. század második felében. (In: Makkai, 1966. 19-284.); Ferdinand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaságos kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp. 1985. (A továbbiakban: F. Braudel, 1985.).; Szabó István: Ugocsa megye. Bp. 1937.; Uő.: A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában. Bp. 1947.; Uő.: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század) Bp. 1966.; Uő.: A középkori magyarfalu. Bp. 1961. Uő.: Jobbágyok-parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. (Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Für Lajos.) Bp. 1976. 9. A táblázat adatait az alábbi művek adataiból állítottuk össze: Kirillyné, 1966.; F. Uliény, 1985. 10. Különösen hajliké szociális szempont erőltetésére a mai szlovák történetírásé térség tanulmányozása során. Lásd a 3. sz. jegyzetben felhívott dolgozatokat, tanulmánygyűjteményeket és monográfiákat. 11. A táblázat számsorait az alábbi forrásokbői állítottuk össze: Danyi D.-Dávid Z. szerk.: Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787. Bp. 1960. (A továbbiakban: Danyi-Dávid, I960.).; Az 1772-es adatsora 7 falu úrbérrendezési iratanyagából származik. Lelőhelye: Magyar Országos Levéltár, Mikrofilmtár, Urbarialia, Zemplén vármegye úrbérrendezési iratai. Részben megtalálhatók az úrbérrendezés iratai a Zemplén Vármegyei Levéltár Urbarialia anyagában, Sátoraljaújhelyen. Ezt az anyagot is használtuk. Azúrbérrendezés Zemplén vármegyei anyagát, illetve a rendezés során kivett parasztvallomásokat kiadásra készítjük elő. 12. A táblázat adatait az alábbi forrásokból és tanulmányokból állítottuk össze: F. Uliény, 1985. 40-113.; A hat, illetve hét község lakóinak vallomása az úrbérrendezéskor. Jelzetét lásd all. jegyzetben. 13. F. Ulicnv, 1985. 14. Kirillyné, 1966.; F. Uliény, 1985.