A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy Géza: A gépi cséplés Karcsán

gányos géppel egy-két napba tellett elcsépelni, a nyersolaj motorral meghajtott cséplőgép 2-3 óra alatt végzett vele. A két világháború között a nyersolaj motoros gépeket felváltotta a magánjáró, a traktorral hajtott és vontatott gép, s megjelent a cséplés segítőjeként az elevátor is. Az ilyen gépekkel a tulajdonosok már nemcsak a faluban vállaltak cséplést, hanem áthúzattak a szomszéd falvakba is. A gépek személyzete a gépészből és a két etetőből állt. A gépész tisztét vagy a gazda vállalta, vagy ha nem értett hozzá, akkor fogadott egyet. Az alkalmazottak fizetése megegyezés szerint történt. Az etetők rendszerint természetben kapták a fizetésüket, a gépész pedig úgy, ahogy megegyezett a gazdával. A két etető rendszerint a géprész 0,5%-át kapta fejenként, s kaptak a gazdától a cséplés előtt egy öltözet munkaruhát. A gépész 1%-ot, vagy ennek megfelelően kialkudott pénzdíjat, s szintén egy öltözet ruhát kapott. Volt olyan egyezség is, hogy a cséplés előtti javításokra és a cséplés utáni takarításra, géprendbetételre a kötelezően kiállott gépész napszámot kapott vagy egyösszegű díjazásban részesült. Ez mindig a gépész és a gazda közötti megegyezéstől függött. A napszámdíj összege mindig megegyezett egy kaszás napszámdíjának az összegével. Ez az első világháború előtt 2 korona 20 fillér volt, a két világháború között pedig 1,8-2,4 forint, illetve pengő között váltakozott. 1918-1925 között azonban nem napszámot kapott a gépész, hanem rendszerint terményjárandóságban egyezkedtek - az infláció miatt. A díjazáshoz a cséplőgép tulajdonosa napi háromszori étkezést is biztosított. Az etetőknek is részt kellett venni a gép rendbehozásában, a cséplés utáni megtisztításában. Ők is a szokásos napszámbért kapták, mely 0,80-1,5 forintig, illetve pengőig terjedt. A napi háromszori étkezést ők is megkapták. Az aratás befejezése után a parasztgazdaságokban és a nagybirtokon is mindig megtették a szükséges előkészületeket a cséplésre. Erre volt is elegendő idő, mivel mindig megvárták a keresztbe rakott termés utóérését. Ez rendszerint az aratás után 1-2 hétig tartott. Az uradalmakban ez az előkészület abból állt, hogy kijelölték és előkészítették az asztagok (csomók) helyét. Ez egyes uradalmi tanyákon az istállók mögött levő, rakodónak nevezett terület volt, más tanyákon pedig a learatott kalászos tábla tanyához közelebb eső sarkára került.

2 Lehetőleg magasabb fekvésű helyet választottak, hogy esős idő esetén ne folyjon az asztag alá a víz. Kapával a növényzetet kivágták, a területet elegyengették, s a kijelölt helyen megkezdték az asztagok rakását. Sem a faluban, sem pedig az uradalmakban nem csépeltek szekérről, hanem először összehordtak, asztagba (csomóba) rakták a kévéket, majd amikor két asztag készen volt, megkezdődhetett a cséplés. Az asztagok egymástól való távolságának anynyinak kellett lenni, hogy amikor két asztag közé húzatták a cséplőgépet, annak asztala 45 fokos szögben támaszkodhatott a két asztag oldalához, s addig nem kellett alátámasztani, míg az asztag magassága a cséplőgép magassága alá nem csökkent. Ha a táblán a két asztagtól több termény volt, akkor a két asztag mellé rakták a többit. A faluban nem volt közös szérű. (Az 1950-es években megpróbálkoztak annak kijelölésével, de olyan nagy volt az ellenállás, hogy nem tudták megvalósítani.) Minden gazda a portáján levő szérűn csépelt. Ott tehát még a hordás megkezdése előtt elkészítették az asztag helyét, a kamrában levő hombárok deszkáit kirakták a napra szellőzni, a kamra falát meszelték, földes padlójának gödreit agyaggal betömték, s a padlót újramázolták. Mire a cséplésre sor került, minden készen volt. Készen várta a cséplést a törekhordó saroglya is, ha a töreket ereszben, csűrben, törekesben akarták tárolni. Az asszonyok dolga volt a tapasztáson kívül a zsákok rendbehozása (mosása, foltozása, új zsákok varrása) is. A szekér előkészítése a hordáshoz viszont a gazda kötelessége volt. A két vendégoldalrudat felkötötte a szekér két oldalára. Előkészítette a két ke-