A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 26. (Miskolc, 1989)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy Géza: A gépi cséplés Karcsán

gányos géppel egy-két napba tellett elcsépelni, a nyersolaj motorral meghajtott cséplő­gép 2-3 óra alatt végzett vele. A két világháború között a nyersolaj motoros gépeket felváltotta a magánjáró, a traktorral hajtott és vontatott gép, s megjelent a cséplés segítőjeként az elevátor is. Az ilyen gépekkel a tulajdonosok már nemcsak a faluban vállaltak cséplést, hanem át­húzattak a szomszéd falvakba is. A gépek személyzete a gépészből és a két etetőből állt. A gépész tisztét vagy a gazda vállalta, vagy ha nem értett hozzá, akkor fogadott egyet. Az alkalmazottak fizetése megegyezés szerint történt. Az etetők rendszerint természetben kapták a fizetésüket, a gépész pedig úgy, ahogy megegyezett a gazdával. A két etető rendszerint a géprész 0,5%-át kapta fejenként, s kaptak a gazdától a cséplés előtt egy öltözet munkaruhát. A gépész 1%-ot, vagy ennek megfelelően kialkudott pénzdíjat, s szintén egy öltözet ru­hát kapott. Volt olyan egyezség is, hogy a cséplés előtti javításokra és a cséplés utáni ta­karításra, géprendbetételre a kötelezően kiállott gépész napszámot kapott vagy egy­összegű díjazásban részesült. Ez mindig a gépész és a gazda közötti megegyezéstől füg­gött. A napszámdíj összege mindig megegyezett egy kaszás napszámdíjának az összegé­vel. Ez az első világháború előtt 2 korona 20 fillér volt, a két világháború között pedig 1,8-2,4 forint, illetve pengő között váltakozott. 1918-1925 között azonban nem napszá­mot kapott a gépész, hanem rendszerint terményjárandóságban egyezkedtek - az inflá­ció miatt. A díjazáshoz a cséplőgép tulajdonosa napi háromszori étkezést is biztosított. Az etetőknek is részt kellett venni a gép rendbehozásában, a cséplés utáni megtisztításá­ban. Ők is a szokásos napszámbért kapták, mely 0,80-1,5 forintig, illetve pengőig ter­jedt. A napi háromszori étkezést ők is megkapták. Az aratás befejezése után a parasztgazdaságokban és a nagybirtokon is mindig megtették a szükséges előkészületeket a cséplésre. Erre volt is elegendő idő, mivel min­dig megvárták a keresztbe rakott termés utóérését. Ez rendszerint az aratás után 1-2 hé­tig tartott. Az uradalmakban ez az előkészület abból állt, hogy kijelölték és előkészítették az asztagok (csomók) helyét. Ez egyes uradalmi tanyákon az istállók mögött levő, rakodó­nak nevezett terület volt, más tanyákon pedig a learatott kalászos tábla tanyához köze­lebb eső sarkára került. 2 Lehetőleg magasabb fekvésű helyet választottak, hogy esős idő esetén ne folyjon az asztag alá a víz. Kapával a növényzetet kivágták, a területet el­egyengették, s a kijelölt helyen megkezdték az asztagok rakását. Sem a faluban, sem pedig az uradalmakban nem csépeltek szekérről, hanem elő­ször összehordtak, asztagba (csomóba) rakták a kévéket, majd amikor két asztag készen volt, megkezdődhetett a cséplés. Az asztagok egymástól való távolságának any­nyinak kellett lenni, hogy amikor két asztag közé húzatták a cséplőgépet, annak asztala 45 fokos szögben támaszkodhatott a két asztag oldalához, s addig nem kellett alátámasz­tani, míg az asztag magassága a cséplőgép magassága alá nem csökkent. Ha a táblán a két asztagtól több termény volt, akkor a két asztag mellé rakták a többit. A faluban nem volt közös szérű. (Az 1950-es években megpróbálkoztak annak ki­jelölésével, de olyan nagy volt az ellenállás, hogy nem tudták megvalósítani.) Minden gazda a portáján levő szérűn csépelt. Ott tehát még a hordás megkezdése előtt elkészí­tették az asztag helyét, a kamrában levő hombárok deszkáit kirakták a napra szellőzni, a kamra falát meszelték, földes padlójának gödreit agyaggal betömték, s a padlót újra­mázolták. Mire a cséplésre sor került, minden készen volt. Készen várta a cséplést a törekhordó saroglya is, ha a töreket ereszben, csűrben, törekesben akarták tárolni. Az asszonyok dolga volt a tapasztáson kívül a zsákok rendbehozása (mosása, foltozása, új zsákok varrása) is. A szekér előkészítése a hordáshoz viszont a gazda kötelessége volt. A két vendégoldalrudat felkötötte a szekér két oldalára. Előkészítette a két ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom